Megfejteni a női lelkeket – a reménytelen küldetés

Dunaújváros Zenés analízis a női lélekről – olvasható tömörítve a Bartók új előadásának küldetése, amelyhez igazi válogatott alkotógárdát sikerült összehozni, minden bizonnyal az újvárosi közönség legnagyobb örömére. 
A rendező, Korcsmáros György érdemes művész az utóbbi évtizedek magyar színházi világának meghatározó alakja, számos emlékezetes zenés darab fűződik a nevéhez – legyen szó könnyed bulvárról, operettről, vagy éppen musicalről. Korcsmáros György munkáját rendezőasszisztensként Palkó Panka segítette. A darab szövegkönyvét Szűcs Kinga válogatta egybe olyan klasszikusok örökbecsű munkáit remek ízléssel egybegyúrva, mint például Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Thury Zoltán, Herczeg Ferenc, Szini Gyula, Kosztolányi Dezső. 

A díszlet a XX. század első évtizedei Budapestjének gondtalanabbnak tűnő fele, ahol mindenki a szerelmet, a romantikus kalandot keresi, és olykor-olykor, ha csak egy pillanatra is, de meg is találja. A színpadon négy hölgy, Auksz Éva, Holecskó Orsolya, Szűcs Kinga, Vándor Éva és két úr, Derzsi György és Őze Áron előadásában élvezhetjük a jól ismert sanzonokat, kuplékat és fent említett klasszikusok a női lélek szeszélyeiről kiismerhetetlenségéről szól hol életvidám, hol tragikusan szomorkás írásait. 

Mindehhez kiváló keretet nyújtanak a korhű díszletek és ruhaköltemények – a látványért Horváth Éva felelt, valamint Erős Csaba zeneszerző, zongorista kiváló zongorajátéka. A Bartók női lélekfejtő zenés darabját mindvégig átjárja a könnyed és fanyar humor. 
Az öngyilkosság gondolatán elmerengő táncos hölgyek, inkább rágyújtanak a gyufaivás helyett. A poligámia ötletével kacérkodó pesti hivatalnok, e fogalom pontos definícióját kedves nejének adó- és áfamódosítások mikéntjével magyarázza. A kettős életű Szabó Jeromosné, pedig szemrebbenés nélkül lép túl párhuzamosan üzemeltetett szeretőin. A tanulság? „Lányok, a lányok angyalok. A férfiakkal csak komédiáznak.”