Karády Katalin: díva, korszakos legenda, akit a film tett naggyá

Csadi Zoltán, a házigazda teátrum művészeti vezetője, egyben a színház előadás-sorozatának vezetője elmondta: – A mai értelemben véve Karády volt az első igazi magyar női szupersztár, aki bár a színházban kezdte, mégis a film és filmezés tette naggyá igazából. Erre válaszolva az est másik házigazdája dr. Gajdó Tamás kifejtette: – Karády nem volt tipikus színésztehetség, egyszer csak hirtelen berobbant, és onnantól ő volt a műsorszám. 

Gajdó elmondta, Karády korai éveiről nem sokat tudunk. Gyermekként Kőbányán élt, segélyprogramok keretében többször is járt Hollandiában és Svájcban. Felfedezője Egyed Zoltán újságíró volt, aki egy budai mulatóban találkozott először Kanczler Katalin Máriával. 

Karády saját jegyzetei szerint három éven át látogatta Cs. Aczél Ilona színésznő tanodáját, ám mint Gajdó az esten elmondta, lehet, hogy járt ott, de három éven át biztosan nem. 

Karádyt már színpadi bemutatkozása előtt komoly érdeklődés kísérte. A film hatott a színházra is, így inkább már az önálló nőt, a végzet modern asszonyát keresték a rendezők. Karády erre a szerepre kiválóan alkalmas volt. Bár az első színházi fellépéseit nem követte maradéktalan siker, a film hozta meg számára az igazi kiemelkedést. 

– Szűk nyolc év alatt több mint negyven filmben játszott. Ő lett a Horthy-korszak legünnepeltebb dívája. A férfiaknak maga volt a végzet asszonya, aki búgó alt hangjával megbolondította szívüket. A klérus elítélte, a szélsőjobboldal zsidóbérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt. 

Karádyt, aki a vészkorszak alatt villájának alagsorában zsidó gyermekeket bujtatott, a német megszállás idején három hónapra bebörtönözték kémkedés vádjával. Kiszabadult, ám az épülő szocialista pártállam nem tartott igényt a régi rendszer egyik, talán legnagyobb dívájára. Karády az emigrálás mellett döntött. 

– Karády életében szinte minden furcsa. Jön egy szegény leány Kőbányáról, aki aztán pár év alatt Magyarország legnagyobb sztárja lesz, majd eltűnik Amerikában és ott csendben éldegél. Sándor Pál megpróbált vele forgatni egy beszélgetős dokumentumfilmet Amerikában a 70-es évek végén. Akkor is bezárkózott. A hazatérésre részben kitérő válaszokat adott. Úgy vélem, ő ezt a magyarországi életét egy ponton lezárta, és nem akart visszatekinteni – fogalmazott Gajdó Tamás, azon kérdésfelvetésre, hogy miért is nem tért haza soha többé Karády. 

Sándor Pál filmrendező 1973-ban Zsombolyai János operatőrrel Amerikába utazott, hogy interjút készítsen Karádyval, ezen beszélgetés részleteit is levetítették a Bartókban. 

– Karády hosszas kérlelés után volt hajlandó válaszolni a kérdésekre. Sándor Pál kísérlete sem vezetett eredményre. Pár beszélgetést ugyan felvettek, ám a film nem készült el. – Karády nem szívesen beszélt múltjáról. Viszonylag kevés információnk van az ­emigárcióban töltött éveiről. Az tudható, hogy számos magyar művészhez hasonlón egyszer-egyszer fellépett, sőt pár turnéról is tudunk, ám az kijelenthető, hogy Karády nem lett nagy sztár Amerikában – fogalmazott Gajdó. 

Hosszú évtizedek után sem felejtették el itthon, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az 1990. február 8-án bekövetkezett halála után február 19-én gyászmisét tartottak tiszteletére a Szent István-bazilikában. 

Karády Katalin pályaképét hűen, a bulváros pletykáktól mentesen mutatta be Gajdó Tamás és Csadi Zoltán. A sorozat következő „vendége” Jávor Pál lesz február 24-én 17 órától. 

Rendkívüli szegénységből a dívák és a népszerűség világába - Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, az első világháború utáni korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérése után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül. 1930. augusztus 4-én, apja halála után férjhez ment a nála tizennyolc évvel idősebb Varga András Rezső adóhivatali vámtiszthez, majd hamar elváltak. Karádyt egy mulatóban fedezte fel Egyed Zoltán, aki egyfajta – mai értelembe véve – producere is lett Karádynak, aki a Halálos tavasz című filmmel lett népszerű.