Lukács Anna zeneesztétikai szalonja Dunaújvárosban

Lukács Anna előadásának témája: „Hogyan hallgatunk zenét?”

Az ötlet

Lukács Anna tanulmányai során számos nagyszerű tudományos megközelítést ismert meg a zenéről, annak hallgatásáról, esztétikai jelentőségéről. Úgy véli, ez a laikusok számára is érdekes és élvezetes lehet, ha közérthetően fogalmazzuk meg. Gyakran az elmélet messze áll a gyakorlattól, ezért arra gondolt, hogy egy tudományos megközelítést megbeszélik a jelenlevőkkel. A kötetlen beszélgetést elősegíti a közös étkezés, melyet zene kísér. A fogások között Anna előadásait hallgathatják az érdeklődők, melyet oldott beszélgetés követ.

Anna utazásra hívja az érdeklődőket; a zene rejtélyes szférájában elmerülve filozófiai és esztétikai kérdéseket vizsgál

A 19. század szalonok hangulatát a zene és a közös filozofálás mellett meghatározta a szalonnak helyet adó enteriőr, a közösen elfogyasztott ízletes ételek és a finomabbnál finomabb borok és pezsgők együttese. A Maesthetic célja ennek a szalonhangulatnak a megidézése.

Mire keresi a választ?

A Maesthetic egy sorozat, melynek előadásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek bizonyosan megfordultak már minden zene kedvelő ember fejében, kezdve azzal, hogy miért szeretünk zenét hallgatni. Anna utazásra hívja az érdeklődőket; a zene rejtélyes szférájában elmerülve filozófiai és esztétikai kérdéseket vizsgál.

Miről szól az előadás?

Zenét hallgatni mindenki szeret. Főzés közben, az utazás során, a grillparti alatt és néha koncertre is megyünk. Vajon mi áll amögött a hallgatói attitűd mögött, ami meghatározza a mindennapi kapcsolatunkat a zenével?

Adorno, a 20. századi szociológia és zeneesztétika meghatározó filozófusa, máig helytálló rendszert alkotott meg a zenehallgatói típusokat megfigyelve. Magunkra ismerve az egyes kategóriák jellemzését hallgatva megérthetjük önnön motivációnkat a zenehallgatást illetően. Vajon az Adorno által megfogalmazott hierarchikus rendszer értékítéletet is ad zenehallgatói attitűdöt tekintve? Lehet vagy inkább érdemes beszélni jobb és rosszabb, elmélyültebb vagy együgyűbb zenehallgatóról? Az előadás során többek között ilyen kérdések által kerülünk közelebb ahhoz, hogy megértsük miért és hogyan hallgatunk zenét.

További izgalmas előadások várhatók

A zenéről való gondolkodás sokszor összekapcsolódik a létezés egy más minőségű állapotáról való elmélkedéssel. Schopenhauer odáig merészkedik, hogy azt állítja, ha a világ meg is szűnne létezni, a zene akkor is megmaradna. Lehetséges ez? Ha a zene tényleg egy másik világ létezéséről ad számot, akkor hogyan jelenhet meg itt, nálunk? Milyen további jelenség adhat számot erről a másik világról? Ez az előadás a sejtelmes, megfoghatatlan kérdések területére hívja a hallgatót, ahol a zene és élet kapcsolatáról kérdezzük a hangokat, a fényt, az árnyékot és magát a tüneményt.