Megnyílt a dunaújvárosi képzőművészek balatoni, Tábori-féle alkotótábora

– Kik a résztvevők?

– Ez egy teljesen privát rendezvény, amelyre személyesen én hívtam meg az alkotókat: Balla Attilát, Éri Jenő Tamást és Bokor Györgyöt. Mind a hármójukat művészetileg és emberileg is nagyra tartom, ezért várhatóan ismét jó helyszínt találnak az egymás mellett, de függetlenül végzett munkára. Ismerve őket, biztos vagyok benne, hogy kölcsönösen jó partnerek leszünk.

– Az alkotótábor helyszíne a saját házam, Balatonfőkajáron, és ezen kívül az elegendő külső helyszínt biztosító telkem. A kísérőprogramok és a résztvevők zavartalan ellátásának megszervezését is magamra vállaltam. A támogatónk is dunaújvárosi kötődésű: a művészeket is önzetlenül segítő Dráviczki Márton.

– Pályatársakat, riválisokat, vagy barátokat invitált magához?

– Ez a tábor nem egy tehetséggondozó helyszín. Olyan pályatársak érkeznek, akik a barátaim is. (Nagyon nehéz ennek a fogalomnak és az életkorunknak a kapcsolata. Régen úgy éreztem, hogy talán ezer is volt belőlük, amíg mára néhányan maradtak.) Nagyon fontos az is, hogy csak olyanokat hívok meg, akiknek állatira becsülöm a munkásságát. Akár azt is mondhatnám, hogy be nem vallottan, de irigy vagyok rájuk.

– Mi a célja a tábor létrehozásával?

– Szándékaim szerint amit ajánlok, az egy szabadon, jól megélt tíz nap lehetősége, ami alatt új alkotásokat ­hozunk létre, miközben alaposan feltöltődünk a további, már a megszokott helyeken végzendő feladatainkra. Ez a helyszín nem egy alkalmi művészkávéházként fog működni, de nem fogunk szenvedni az éhségtől, mert ­kedvünk szerint főzünk magunknak, és az innivalókat is megtaláljuk a helyükön. Ide mindenki elhozza a maga cuccát. Az Attila például egy mikrobuszra való instrumentális holmival érkezik. Helyük lesz a munkára, akár a házban, akár az erre a célra felállított nagyméretű partisátrak hűvösében.

– Van-e megálmodott napi- vagy munkarendje, vagy elvárt teljesítményigénye az összejövetelnek? Vagy teljességgel szabadfoglalkozás?

– Ez egy szabad program, nincsenek ilyen elvárások. Lehet, hogy valaki tele van tenni vágyással, más pedig éppen pihenni akar. Ebben a tíz napban kedve szerint töltheti el az idejét.

– Most zajlik az olimpia, ráadásul a szomszédban csillog a Balaton. Hagynak-e utat ezeknek a csábításoknak?

– Amikor a tévé hajnalban elkezdi közvetíteni az aznapi eseményeket az olimpiáról, én már akkortól követem azokat. Nincs okom arra, hogy amikor megjönnek a többiek hozzám, ilyen jellegű bezártságot, úgyszólván alkotói karantént hozzak létre. Valószínűleg ők is követik az eseményeket. A balatoni strandolást sem fogjuk kihagyni, annak is most van az ideje, ráadásul nem kell érte átszelni a fél országot. Lesznek olyan programjaink, amikor kimozdulunk az itteni vackunkból. Egyszerűen a munka mellett is jól akarjuk magunkat érezni egymás társaságában.