Versbarátokkal telt meg az évek során újjászületett intézmény

– Másfél éves pihenőt tartottak?

– Természetesen nem, mert egy könyvtárban akkor is van munka folyamatosan, amikor az ajtók zárva maradnak, ahogy az elmúlt hosszú idő alatt történt. A könyvek kapcsán folyamatosan vannak tennivalóim, és persze közben online módon ugyan, de folyamatosan tartottam a kapcsolatot az olvasóinkkal.

A vendégek is igazi meglepetéssé varázsolták ezt a nyár közepi rendezvényt

– Aktívak voltak az olvasók?

– Leveleket, üzeneteket írtak, és a lehetőségeknek megfelelően ugyan, de kölcsönöztek is. Voltak, akik rendszeres konkrét kívánságlistát küldtek, mások az újdonságokat keresték, és sok olyan régi olvasónk is akadt, aki rám bízta a döntést, és én választottam nekik olvasnivalókat, a korábbi érdeklődési területük szerint. Nem volt velük nehéz dolgom, hiszen az ittenieket szinte kivétel nélkül személyesen is ismerem. A könyvek átadása, átvétele a bejárati ajtónál, vagy az ablakon keresztül, de zökkenőmentesen történt.

– Végre kinyílt a könyvtár kapuja!

– Ez ebben a világban is nagy örömöt adott mindenkinek. Azóta ismét sokan járnak hozzánk, és a látogatóink köre még gyarapodott is a korábbiakhoz képest. A folyóiratok és a napilapok olvasói is újra megjelentek nálunk. Bár szinte nagyüzembe lendültünk, de a könyvtár hivatalos átadóünnepségére 30-án, pénteken délután kerül sor.

– Az első jelentős közösségi esemény után...

– A helyi Könyvbarátok Egyesülete alaposan kitett magáért. Nehéz helyzetből is sikeres programot tudtak létrehozni. A korábbi vezetőjüket, Molnár Klárát, aki emellett a Rozmaring nyugdíjasklub vezetője is volt, az idén elveszítettük. Szerencsére Bodolai doktor úr egy igazi versbarát, aki a kezébe vette az esemény megszervezését, és a munkája szép sikert hozott.

– Mennyire fontos a vers ünnepe Előszálláson?

– A számunkra fontos dolgokra kitüntető módon szoktunk gondolni. Megadjuk a módját, ha velük foglalkozunk, és szívesen vesszük, ha mások is részesülnek az örömünkben. Az Előszállási Versbarátok Körének tagjai is így élik az életüket. A legutóbbi összejövetelük egészen különleges volt.

Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor, a ­nyár kellős közepén nyaralni és lehetőség szerint pihenni kellene, nem pedig veretes irodalmi esteket szervezni! A felvetésre dr. Bodolai György, a versbarátok összejövetelének szervezője az eseményt követően a következőket mesélte el nekünk.

– Valóban, nálunk a versbarátok soha nem szoktak összejönni nyáron. Viszont mivel a Covid miatt közel másfél évig nem találkoztunk ebben a formában, annyira kiéheztünk az együttlétre, hogy a májusi találkozó után mostanra is kitűztünk egy időpontot. Akkor a tavaszról és a szerelemről hoztunk verseket, most pedig a nyárról, az aratásról szólókból válogattunk. Erre az alkalomra Gajdó András tanár úr, a Versbarátok Körének alapítója (és ma már örökös tiszteletbeli elnöke) egy hozzá hasonlóan kortalan barátját, dr. Gulyás Antalt, az egykori évfolyamtársát meglepetésvendégként hívta meg, hogy tárogatón játsszon nekünk. Kettejük barátsága közel hetvenéves. Bandi bácsi itt helyben, Gulyás tanár úr pedig a szomszédos Dánieltelepen kezdte meg a pályáját, ugyanabban az évben.

– Ezt a hangszert Hargita hegyei között is hallottam, ahol valami csodásan szól, ahogy visszhangzik a csúcsok között. A tanár úr elsősorban kuruc dalokat játszott nekünk, amivel nagy örömet szerzett. Erre az alkalomra dr. Kiss Angyal Ernő és dr. Szakács László szerzeményét, az Erdélyi dalt adtam elő, ami a tárogatóról is szól.

– És a meglepetés-zenekar?

– Amikor beléptem a könyvtárba, nem hittem a szememnek: egy számomra ismeretlen zenekar készülődött a ­fellépésére. Bár a programot én szerveztem, de a megjelenésük számomra is óriási, kellemes meglepetés lett. Persze, hogy ebben is a Bandi bácsi volt a „ludas”! Ugyanis titokban meghívta egy másik kedves régi barátját is, a Dunaújvárosban élő, de országosan is elismert kiváló művészt, Mukli Istvánt, aki a hangszer­arzenáljából ez alkalomra a hegedűt választotta. Ő aztán „beszervezte” a zenészbarátai egy részét. A Digitál zenekar frontemberét, a gitárvirtuóz Horváth Jánost, a Dagit, aki ez alkalommal is ámulatba ejtette a közönségét, valamint Baki Endrét, aki billentyűs hangszerével parádésan szállt be az alkalmi zenekarba. Ezek után nyugodtan nevezhetjük őket szuper groupnak. Csodálatos zenét adtak nekünk.

– Senki sem jött üres kézzel a rendezvényre...

– Szép számú versbarát jött el az eseményre, ami így a ­nyár közepén egy kellemes meglepetés volt, bár segített a szervezésben a korábbi események sikere, valamint az ígéretes program is. Sokan hozták magukkal az alkalomra kiválasztott kedvenc versüket, amit természetesen elő is akartak adni! A falubeli költőnk, Nyúl Mihály erre az alkalomra is a saját szerzeményével készült, amivel ő is szép sikert aratott. Ahogy az erre az alkalomra felkínált finom, saját termelésű vörösborával is. Az előszállási versbarátok természetesen izgalmas kis csomagokat is hoztak magukkal, benne finom házi készítésű pogácsákkal és süteményekkel, amit közösen fogyasztottunk el. Ahhoz, hogy változatos legyen ez a kínálat, és a finomságok különbözők legyenek, Kerlang Ferencné, a Nusika gondoskodott. Remek találkozó volt, folytatjuk a közös tevékenységünket.