kiállítás

2021.07.01. 11:30

Öt elszigetelt törzsnél Indiában több rokon vonást is felfedeztek

Mintegy másfél évnyi kihagyás után nyílt újra normális körülmények között kiállítás a Munkásművelődési Központban. Ezúttal Az ősi hunok nyomában címmel nyílt fotókiállítás dr. Gubánné Pintér Annamária és Istenes Győző munkáiból hétfőn a folyosógalériában.

Balla Tibor

Kováts Rózsa igazgató köszöntője után Barta Endre humán alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, örömét fejezve ki, hogy hazafias dolgok is történnek a városban. Farkas Lajos vallástörténész, az Intercisa Múzeum igazgatójának megnyitóbeszéde már a dolgok mélyére hatolt.

Farkas Lajos: hozzánk közelálló, szívhez közeli, hazafias kiállítás, nekem ez a nemzeti érzés

– Hozzánk közelálló, szívhez közeli, hazafias kiállítás ez. Nekem ez a nemzeti érzés. A magyarságtudat, a gyökerek innen kezdődnek – fogalmazott nyitásként, majd egy Kőrösi Csoma Sándor-idézettel folytatta: „Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrája gyarapítására, mint a magyar az ős indiai kultúra tárházában!”. A nyelvtudóst méltatva párhuzamot vont: vonzotta az idegen kultúrák megismerése, úgy, mint dr. Gubánné Pintér Annamáriát és Istenes Győzőt, akik magyar vonatkozású, történelmileg is igazolt kapcsolódást találtak.

A fotókiállítással betekintést nyerhetünk a Marvina, a Szama törzs (tehenekkel foglalkoznak) a Halaf (Iránból jöttek, ruháik piros színűek) a Daneta (Dzsat) és Magar törzsek (nagyon színes, hímzett a ruhájuk, szőnek, hímeznek), az Akír (hinduk) és a Rabari törzs (állattenyésztők, roma szokásokkal, viseletekkel) életébe. Farkas Lajos felhívta a figyelmet az idáig vezető út nehézségeire: indiai utazásuk során eljutottak Gudzsarat államba is, kietlen területein különböző törzsek élnek. Elszigetelt falvakban, zárt közösségekben, legtöbbjük bizalmatlan az idegenekkel. Először be kell, hogy férkőzzenek a bizalmukba, Annamária leült és varrt, így kezdődött…

Mint mondta: „Több kutatás és tanulmány szerint az V. és VII. századi nagy vándorlás idején kerültek erre a területre. Ők a szkíta eredetű, fehér és fekete hunok csoportjához tartoztak, akik Irán felől érkeztek, és ők voltak az Indus-völgyi civilizáció egyes népei. Természeti katasztrófák, szárazság és üldöztetésük miatt egy részük továbbvándorolt keletre. Ilyen törzsi népek élnek még Nepál hegyeiben, ők a Magar törzs leszármazottai. Az itt élők így ismerik történetüket, így hallották elődeiktől, majd 2000 éve, pedig legtöbbjük írástudatlan.” Példákat hozott a mondavilágból, és az ősi szanszkrit szavak hasonló dallamából: hirany – arany, balavan – bálvány, brikha – birka, halaska – kulacs.

Dr. Gubánné Pintér Annamária elmondta, ez az indiai utazás 45 napig tartott egy 15 kilós hátizsákkal, amit Kőrősi Csoma Sándor sírjánál indítottak, amire nemzeti színű szalagot helyeztek el. Amíg az elszigetelt törzsekhez jutottak, addig egy 10 órás buszos út és egy 50 kilométeres tuktukos zötykölődés előzte meg. Azt is elárulta, a képeket Marosi László készítette elő a tárlatra, akit meg is ihletett az anyag. Az erről szóló versét Mogyorós Mária mondta el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában