A megnyitott kapukon először élelmiszer érkezett a városba

Öt hónapos ostrom után 1485. június elsején foglalta el Bécs városát Hunyadi Mátyás magyar király, a III. Frigyes osztrák császár ellen vívott háború során. Az ostrom 1485. január 29-én vette kezdetét, a körülzárt város védői csak fél évvel később adták meg magukat. Mátyás híres Fekete Serege kiéheztette Bécset, majd amikor a város megnyitotta kapuit, előbb 32 szekérnyi élelmiszer érkezett meg, és csak utána jöttek az ostromló katonák, ami példátlan tett volt az akkori Európa történelmében.

A magyar király ezzel is a bécsi polgárok jóindulatának a megőrzésére törekedett, egyáltalán nem úgy viselkedett, mint egy hódító. A városi tanácsba is csak Szapolyai István főkapitányát ültette be, meghagyta Bécs régi szabadságát, sőt, több évre adómentességet is biztosított számára, a magyar kereskedők érdekében viszont az árumegállítási jogot elvette. Az osztrák főváros öt évig volt magyar fennhatóság alatt, Mátyás mindvégig nagyon toleráns uralkodónak bizonyult. Érdekes, hogy éppen ezért az 1487-ben elfoglalt Bécsújhelyen szobrot is állítottak a magyar király tiszteletére, amelyet később II. József császár távolíttatott el uralkodásának idején (1780–1790).

Mátyás és Frigyes viszonya feszült volt

1464. március 29-én koronázták meg Székesfehérváron Hunyadi Mátyást, így az akkori szokásjog szerint ő lett Magyarország királya. Igaz, 1458 január 24-én a rákosi ország­gyűlés a Duna jegén Hunyadi Mátyást egyhangú felkiáltással már királlyá választotta, de az igazi királyi legitimitást viszont a Szent Korona adta, nélküle a királyi hatalom vitatható volt. A Szent Korona azonban 1440-ben elkerült Magyarországról, és a különböző trónviszályok következtében III. Frigyes német–római császárhoz került. A Habsburg uralkodó maga is szemet vetett a magyar trónra, azonban Podjebrád György későbbi cseh király, Mátyás apósa, a cseh rendek által kiállított sereggel Bécsig vonult, így III. Frigyes tárgyalásra kényszerült. Erre 1463-ban Bécsújhelyen került sor, ahol Mátyás kedvező pozíciója ellenére nagy árat fizetett a koronáért. A 80 000 aranyforintos váltságdíjon túl vállalta, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburg-dinasztia örökli meg a trónját. Ezt a szerződést emlegette folyamatosan később is a minden kori bécsi udvar, amikor valaki megpróbálta megkérdőjelezni a Habsburgok magyarországi uralmát. Frigyes az egyesség ellenére mindvégig ellenségesen viszonyult a magyar királyhoz, ahol csak tudta, igyekezett gátat szabni Mátyás terjeszkedő külpolitikájának.

Az ellentétek összecsapásba torkolltak

A háború először 1477-ben robbant ki annak ürügyén, hogy Frigyes császár menedéket nyújtott a Mátyás király ellen szövetkező Beckensloer János esztergomi érseknek, aki kincstárával együtt elszökött az országból. Mátyás ezért hadat üzent az osztrák uralkodónak, majd villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de végül IV. Szixtusz pápa közvetítésével mégis békét kötött Frigyessel. Az igencsak szorult helyzetben lévő császár még 100 ezer forint hadisarc megfizetését is vállalta, igaz később ennek csak a felét fizette ki. A két uralkodó között ezután is folytatódtak a torzsalkodások. 1479-ben Frigyes császár csapatokat kezdett toborozni a magyar király ellen, Mátyás pedig ennek tudatában 1482-ben ismét hadat üzent, ezzel kezdetét vette a második osztrák háború. A magyar sereg még abban az évben elfoglalta Hainburgot, visszaszerezte Kőszeget, majd benyomult a Habsburg örökös tartományokba. A Fekete Sereg fő erőssége ebben a hadjáratban is a várostrom volt, ami azért is volt figyelemre méltó, mert egy várostrom akár több hónapig is eltarthatott és nem tudott olyan hatást elérni, mint amilyet egy nyílt ütközet hozhatott volna. A sikereken felbuzdulva Mátyás azután már az osztrák tartományok teljes elfoglalására törekedett, ezért sorra vette be az ausztriai várakat, majd 1485. január 29-én Bécs alá ért, és megkezdte a város ostromát.

Először körbezárták a várost

Bécsnek abban az időben több mint 50 ezer lakosa volt, a védelmet Frigyes császár egyik legjobb hadvezérére, Hans von Wulfersdorferre bízta, de a tehetséges osztrák parancsnok nemsokára szembesült azzal, hogy csodát ő sem tehet. Mátyás a kiéheztetés taktikáját választotta, így az ostrom hónapjai alatt nem sok küzdelemre került sor, a magyarok kivártak. A védők néha kitörtek, még egy ostromtornyot is sikerült nekik felgyújtaniuk, de ellátmányuk napról napra fogyott. A magyar elképzelésnek meglett a gyümölcse, az elkeseredett és éhes bécsi polgárok már áprilisban összeesküvést szerveztek, azt tervezték, hogy megnyitják a kapukat, és feladják a várost, de a városparancsnoknak akkor azt még sikerült megakadályoznia. Mivel a beígért felmentő sereg nem jött, az élelmiszer pedig elfogyott, így a védők parancsnoka, Hans von Wulfersdorfer is belátta, hogy a további ellenállás értelmetlen, ezért 1485. június 1-jén feladta a várost. Hunyadi Mátyás fia, Corvin János társaságában pedig ünnepélyesen bevonult a legyőzött városba, ahol Bécs tanácsosai hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt. Az osztrák főváros elfoglalása jelentette Mátyás hatalmának a csúcspontját. III. Frigyes császár már kevés ellenállást tudott kifejteni, 1487-ben elvesztette még Bécsújhelyt is. A háború ezzel véget ért, a továbbiakban egyik fél sem tudott tartósan újabb területeket elfoglalni. Frigyesnek még sikerült elérnie, hogy a frankfurti birodalmi gyűlés 1486-ban fiát, Miksát válassza meg német királlyá, aki 1493-ban német–római császár is lett.

Mátyás Bécsbe tette át székhelyét

A magyar király nem hadizsákmányként kezelte az elfoglalt várost, amelyet a végsőkig ki lehet fosztani, hanem az osztrák örökös tartományok feletti tartós uralom lehetőségét látta benne. Egyes történészek azt állítják, hogy Mátyás egyik dédelgetett célja az volt, hogy császárrá koronázzák, ezért tette át székhelyét is Budáról Bécsbe. Az osztrák főváros így nem sínylette meg a hatalomváltást, a magyar katonáknak szigorúan megtiltották a fosztogatást és az erőszakot, Mátyás élelemmel látta el a kiéhezett bécsieket, majd felvette az Ausztria hercege címet. Buda korábbi státusza ugyan megmaradt, de Mátyás udvarát már Bécsben rendezte be, itt érte korai halála is. Bécs városát Frigyes fia, Miksa foglalta vissza, miután Mátyás halála után komoly belharcok és trónviszályok alakultak ki Magyarországon. A Fekete Sereg meg­gyengülése miatt Miksa még magyarországi területekre is betört, de a magyar királyi trónt nem sikerült neki megszereznie. A magyar trónra II. Ulászló cseh király került.

Mátyás, az igazságos

A székesfehérvári koronázási ceremónia után mint felkent és hivatalos uralkodó Mátyás nyomban megkezdte reformjait, személycseréket is foganatosított. Leváltotta Szécsi Dénes prímást, esztergomi érseket a főkancellárságról, és helyette két egyenrangú fő és titkos kancellárt nevezett ki Várdai István kalocsai érsek, és Vitéz János személyében. A koronázás előtt két kancellária működött, a nagyobbik a királyi tanács befolyása alatt áll, a kisebbik független volt az uralkodótól. Mátyás egyesítette a két kancelláriát, és az igazságszolgáltatás terén is komoly reformokat vezetett be. Hunyadi Mátyás 1458-tól 1490-ig uralkodott, és hamar bebizonyította, hogy nem apja, Hunyadi János érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. Gazdasági fellendülés vette kezdetét uralkodása alatt, a magyar lakosság száma majdnem elérte a 4 milliót, igaz az ipari termelés szintje még messze elmaradt a nyugati országokétól. Az észszerű és igazságos gazdaságpolitika valamint az államkincstár bevételei lehetővé tették egy állandó zsoldoshadsereg felállítását. Ez volt Mátyás híres Fekete serege, amely az akkori Európában, a maga nemében páratlannak bizonyult. Állandó létszáma 8–10 ezer fő volt, de a hadjáratok idejére kétszeresére is felduzzadt. Főbb alakulatai a támadásra is használható gyalogság, a tüzérség, valamint a könnyű és nehézlovasság volt. Zömmel idegen zsoldosok voltak, de emellett Mátyás rendelkezett egy magyarokból álló 90 ezer fős hadsereggel is. Az országgyűlést ritkán hívta össze, a főurak hatalmát jelentősen csökkentette, a nép terheit mérsékelte, egy igazságos rendszert alakított ki, innen a „Mátyás, az igazságos” jelző is. Várakat, kastélyokat építtetett, hatalmas könyvtárat hozott létre, amely máig híres. 1476-ban másodszor is megnősült, feleségül vette a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot, gyermekük azonban nem született. Élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt, ami végül is nem sikerült.

Hunyadi Mátyás a magyar történelem egyik legnagyobb alakja volt, uralkodása alatt hazánk Európa nagyhatalmának számított, személyét a magyar köztudatban az igazságossággal és a lovagiassággal társítják a mai napig.

Felhasznált irodalom

http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1485_junius_1_matyas_kiraly_elfoglalja_becs_varosat

https://mult-kor.hu/20100129_amikor_matyas_bus_hadat_nyogte_becs

https://www.origo.hu/tudomany/20150124-557-eve-valasztottak-kirallya-hunyadi-matyast.html

Lengyel Dénes: Lengyel Dénes. Régi magyar mondák. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest

E. Kovács 2008: E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában. Budapest: Corvina. 2008

Garamvölgyi László: Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt. Budapest: Studium Plusz Könyvkiadó.

Dümmert Dezső: A két Hunyadi. Bp., 1985.

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994.