A danaidák

Naponta egyet, minden magyarázat és leírás nélkül, csak a borítót. Minden alkalommal megkérek egy barátot, hogy ő is vállalja a kihívást, s ezzel hívjuk fel a figyelmet a nyomtatott irodalom fontosságára, a digitális jelenben lévő hatalmas szerepére, a könyvek szeretetére. Köszönöm a jelölést Máriának – írja Rita az internetes közösségi média idővonalán, csatolva Szabó Magda A Danaida című regénye borítójának fotóját.

Eszter a minap nézte meg az említett regényből Zsurzs Éva által rendezett filmet Törőcsik Mari főszereplésével. A filmbeli Danaidának az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete addigi szakaszában. Első szerelme kihasználja, azután eldobja. Később feleszmél, észreveszi „vízhordásának” értelmetlen voltát és elfogadja a menedéket, a munkát, amely gyógyít és egyensúlyba lendít.

A danaidák a görög mitológiában Danosz király ötven lánya. Unokatestvéreik, az őket szerelmükkel üldöző ötven Aigüptosz-fiú elől apjukkal Argoszba menekültek. Itt utolérték őket az Aigüptosz-fiak, és Danosz engedve a kényszernek, beleegyezett a házasságokba és kisorsolta a lányokat a kérőknek. Majd tőröket osztott szét közöttük azzal a paranccsal, hogy a nászéjszakán öljék meg alvó férjüket. Valamennyien engedelmeskedtek a parancsnak, az egy Hüpermnésztra kivételével. Ezután Danosz atlétikai versenyeket rendezett, s leányait jutalomból hozzáadta a verseny egy-egy győzteséhez. Később a danaidákat és apjukat Hüpermnésztra férje, Lünkeusz megölte, így torolta meg a fivérei halálát. Tettükért a danaidák az alvilágban azzal lakolnak, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba.

Szabó Magda regény- és filmbéli főhőse, Csándy Katalin, akárcsak a mitológiai alakok, nem veszi figyelembe, mi zajlik körülötte, így az élete úgy folyik ki az ujjai közül, mint lyukas hordóból a víz. Pedig Katalin lelkiismeretes, jó szándékú, tisztességes. Ám minden igyekezet ellenére, nem találja helyét a világban. Nem is találhatja, mert valójában a világtól elzárkózva él, csak önmagára és legszűkebb környezetére figyel, belevész a mindennapok gondjaiba. Szabó Magda regénye figyelmeztetés mindazoknak, akik kényelmességből, nemtörődömségből, gyengeségből mit sem tesznek önmagukért és a világért.

„A Danaidában először nyúltam hivatásos írónő kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai bűnhődtek bűnükért… Minden ember titok. Minden titok titok. Az író mestersége valahol szakrális, még önmaga számára is elemezhetetlen. A Danaida-sors tipikusan női végzet, női öntudatlanság következménye és csakis az öntudatra ébredés oldhatja fel.” – írta Szabó Magda 1964-ben.

A Nyugat 1910. 5. száma adta közre Babits Mihály: A Danaidák versét. Eszter többek előadásában hallgatta meg a YouTube-csatornán, Takács Kataliné állt szívéhez legközelebb.

Vezető képünk illusztráció.