Ami biztos: csizmában a csoki

2020.12.05. 20:00

Mikulás vagy Télapó?

Vasárnap Miklós napja lesz, amit Magyarországon nagyon várnak a gyerekek, hiszen akkor jön a Mikulás, és hozza nekik az ajándékokat. Régóta vita tárgya, hogy Mikulás vagy Télapó? A két elnevezés valamilyen szinten megosztja az embereket. Akkor most tegyük fel a kérdést mi is: Mikulás avagy Télapó?

Agárdy Csaba

Vannak, akik a Télapóhoz ragaszkodnak, vannak, akik kommunista csökevénynek, orosz műszónak tartják, vannak, akik Szent Miklós püspök után csak a Mikulás elnevezést fogadják el.

A wikipedia szerint „a palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a dél-olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak.”

Szent Miklós egész életét és vagyonát a szegények és a gyerekek megsegítésének szentelte, mégis egyetlen apró cselekedete miatt vált világszerte ismertté. A legenda szerint Miklós püspök szomszédságában egy nagyon szegény ember lakott, három eladósorban lévő lányával, és mivel hozomány híján nem tudta kiházasítani őket, esélyes volt, hogy bordélyházba kényszerülnek. Miklós azonban megszánta őket, és három egymást követő éjszaka alatt, titokban egy-egy aranyrögöt dobott be az ablakukon, hogy a lányok férjhez mehessenek.

A magyar ünnepi népszokások nagyon erős gyökerekkel rendelkeznek

A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik, ha rosszul, akkor virgácsot. A Mikulás kifejezést már mindenki megszokta és használta, ám az első világháború eseményeit követően (trianoni békeszerződés) rossz szájízzel mondták ki a szlovák eredetű szót a magyarok. Megszületett az igény egy helyettesítő kifejezésre, így a Télapó elnevezést is elkezdték használni a Mikulás szinonimájaként. A mi Télapónk az orosz Gyed Maroz, vagyis Fagy apó megfelelője.

Az ötvenes években azonban még nagyobb lendületet kapott a Szent Miklós és a Mikulás-kultusz visszaszorítása a Télapó javára. A szovjet csapatok bevonulását követően ugyanis a szovjet hatalom mindent megtett azért, hogy a vallási hátterű ünnepeket teljesen eltörölje.

Tehát: Mikulás vagy Télapó? A két elnevezést ma is egymás szinonimájaként használjuk, ám az eltérő megfogalmazás hátterében fontos különbségek húzódnak meg. A Mikulással kapcsolatos ajándékozás hagyománya a XIX. század közepén, második felében terjedt el Magyarországon, eleinte a városi polgárság körében, később a falvakban. A Mikulás szó 1856-tól jelentkezett, s egy „lény”, aki december 6-án, Miklós-napon megajándékozza a gyermekeket. 1901-ben olyan jelentésben is felbukkant, amikor a Mikulás nem a jóságos ajándékhozót, hanem megjelenésének alkalmát jelöli. Ma is használjuk ebben a jelentésében is, például: „Mit kaptál mikulásra?”

Szent Miklós püspök egész életét és vagyonát a szegények és a gyerekek megsegítésének szentelte Fotó: nyirgorkat.hu

A Miklós-napi ajándékozás ma ismert formája nem túl régi hagyomány, csak a XIX. század végén és a XX. század elején kezdett elterjedni. A pirospozsgás, enyhén túlsúlyos, kedves öregként ábrázolt Mikulás-alak pedig még fiatalabb, az 1920-as, 1930-as években bukkant fel, és feltehetően Nyugatról érkezett hozzánk.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete érdekes gyűjteménnyel rendelkezik a kérdéssel kapcsolatban, erről a Nyelv és Tudomány honlapon olvashatunk. A Télapó elnevezést – ahogy már említettük – az 1950-es években kezdték el széleskörűen használni, bár különírt formája már Arany János 1850-es, Téli vers című költeményében is felbukkant, 1895-ben pedig Komjáthy Jenő versének címe már Télapó.

Arany János így írt:

Ej, ej, garázda tél apó!

Ki ördög hítta kelmedet,

Hogy sz. Mártonnap tájba’ hó

Borítja házi telkemet?

Ez nem azt jelenti, hogy a szót Arany alkotta, nyilvánvalóan már korábban is élt a népnyelvben. Azt, hogy mikor keletkezett, nem tudni. A szövegből egyértelmű, hogy a télapónak itt még semmi köze a Mikuláshoz vagy a karácsonyhoz, egyszerűen a telet, pontosabban a téli időjárást testesíti meg.

Arany János verse egyértelműen arra utal, hogy ebben az időben – az 1800-as évek második fele – a télapó még nem kötődött egy (vagy két) ünnephez, sőt, nem hozott ajándékot sem.

1896-ban Mikszáthnál bukkannak fel először olyan sorok, amelyek azt sugallják, hogy a télapó külsejéről már megszilárdult elképzelések vannak:

„Pedig olyan tavasz napfényes alak énelőttem az utolsó temesi gróf, Tihanyi Ferenc. Ha ez a csontos, magas termetű öregúr, vélnéd Tél apónak, elém lép a múltak ködéből, vele kiugrik a gyerekkorom is.”

1893-ban Gyulai Pálnál, 1895-ben Komjáthy Jenőnél ismét versben bukkan fel a Télapó. Utóbbi különösen jelentős, mert a címe is Télapó, először szerepel benne a télapó egybe írva.

Arra, hogy a Télapó a gyerekekkel találkozna, 1911-ből, Ambrus Zoltán írótól vannak adatok.

Sokan vallják, hogy a télapó elnevezés – véleményem szerint is – kommunista csökevény, a szovjet időkben ívódott a magyar nyelvbe. Azonban télapó téren most is „nagyhatalmi” befolyás alatt állunk. Az elmúlt évtizedekben ellepte az országot az észak-amerikai kultúra. Az amerikai karácsonyi filmekben csak a Télapót említik, hiába Santa Claus Észak-Amerikában a karácsonyi ajándékozó (Mikulás-ünnep nincs náluk), és Santa Claus a Szent Miklós észak-amerikai megfelelője.

Napjainkban a Télapó ömlik mindenhonnan, kezdjük átvenni a tengerentúli karácsonyi szokásokat, ugyanúgy, mint ahogy átvettük a magyar kultúrától, népi hagyományoktól igen távolálló halloweent és a Valentin-napot – bár ez az ókori Rómából eredeztethető.

Nálunk is megjelentek a kimondottan Észak-Amerikára jellemző kárcsonyi szokások. Ma már nálunk is elterjedt, hogy a gyerekek levelet küldenek a Télapónak, a kiscsizmák mellé sütit és tejet raknak, hogy kedveskedjenek az ajándékot hozónak. Minden gyerek ismeri Rudolfot, a legkedvesebb rénszarvast is a kilenc közül, akinek a többivel ellentétben piros az orra.

A szülők, nagyszülők részéről gyakran hangzik el a kérdés a gyerekek felé: mit kérsz a Télapótól és ez téves, mivel nem győzzük hangsúlyozni, Magyarországon Miklós napján a Mikulás hozza az ajándékot, és nem a Télapó.

Tátrai Zsuzsa, a Néprajztudományi Intézet főmunkatársa korábban nyilatkozta, igaz, hogy az amerikai minta ráomlik a magyar szokásokra. Ennek ellenére még nem hallott arról, hogy magyar családokban a Mikulás hozná a karácsonyi ajándékokat, szerinte nagyon erős gyökerei vannak a magyar szokásoknak, és ezek valószínűleg még sokáig meg is maradnak.

„Nálunk továbbra is december 24-én este jönnek az ajándékok, továbbra sem a Télapó a főszereplő, és a Mikulás-ünnep is megmaradt december hatodikán. Annak ellenére is, hogy már egyre több házon mászik a piros ruhás műanyag figura” – fogalmazott Tátrai Zsuzsa.

Szóval: Télapó vagy Mikulás? Amondó vagyok, ebben az ünnepi ciklusban legyünk megértőek, és mindenki döntse el saját maga.

(Forrás: nyest.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, sokszínűvidék. hu)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában