Ereje nem volt elegendő a péteri szolgálat megfelelő ellátásához

Joseph Aloisius Ratzinger a következő szavakkal indokolta döntését:

„Miután többször megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, arra a bizonyosságra jutottam, hogy előrehaladott korom miatt erőm nem elegendő már ahhoz, hogy péteri szolgálatomat megfelelően gyakoroljam. Szent Péter hajójának kormányozásához és az evangélium hirdetéséhez olyan testi és lelkierő kell, amely bennem az utóbbi időben olyannyira alábbhagyott, hogy fel kellett ismernem, alkalmatlan vagyok a rám bízott hivatal igazgatására. Tettem súlyának tudatában, szabadon kijelentem, hogy lemondok arról a hivatalról, amelyet 2005-ben rám bíztak.”

Benedek pápa megköszönte híveinek és munkatársainak mindazt a szeretetet és munkát, amellyel segítettek neki tisztsége súlyát cipelni, és bocsánatot kért hibáiért.

Derült égből villámcsapás

XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban Federico Lombardi szentszéki szóvivő, aki kijelentette, hogy a lemondás váratlanul ért mindenkit Rómában. A szóvivő elmondta, hogy a konzisztóriumon részt vevő bíborosok sem ismerték a pápa szándékát. Angelo Sodano bíboros, akkori szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium vezetője „derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek tettét, majd hozzátette, hogy a pápa úgy érezte, nincsen egyensúly ereje és a feladata között. Federico Lombardi elmondta, hogy lemondása után XVI. Benedek a Rómához közeli Castel Gandolfo rezidenciájára költözik át.

Tíz nyelven beszél

Joseph Ratzinger volt a nyolcadik német pápa, és a 265-ik a római katolikus egyházfők sorában.

A legutóbbi német pápa, a Németalföld területén született VI. Adorján, 1522–1523 között volt pápa, míg a legelső német pápa II. Viktor volt, aki 1055 és 1057 között ült Szent Péter trónján.

Joseph Aloisius Ratzinger 1927. április 16-án született a bajorországi Marktl am Innben.

XVI. Benedek édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében lévő Traun­steinben töltötte. 1941-ben belépett a Hitlerjugendbe, ami akkor minden 14 éven felüli fiúnak kötelező volt, de a fasiszta gyűléseken való részvételeket rendre megtagadta. 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, később dezertált, majd 1945-ben fogságába esett. Amikor kiengedték, báty­jával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

1951-ben szentelték pappá, 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki és bíborosi címet adományozott neki. 1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki a konzervatív nézeteiről ismert német bíborost, aki aztán 24 éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Egyben a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is volt. 1986 és 1992 között ellátta a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekiz­must. 2004-ben pedig elkészítette ennek rövidített változatát, mindössze 150 oldalban.

1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, majd 1993-ban Velletri–Segni bíboros–érseke lett. 2002-ben, hetvenötödik életévének betöltése után a katolikus egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét. Azonban II. János Pál pápa, élve a meghosszabbítás jogával, hivatalában tartotta. Joseph Ratzin­gert még abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második embere lett, az egyetlen bíboros, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra.

II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé az egyháztörténet egyik legrövidebb, alig 26 órás tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává. Az új egyházfő az I. világháború alatt tevékenykedő XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet. Tíz nyelven beszélő, igen nagy műveltségű ember, aki hatalmas enciklopédikus teológiai tudással és átfogó bibliai ismeretekkel bír.

A pápa tevékenységének nyolc évét az évszázados katolikus értékek erősítése, a modern világban az egyház helyének keresése határozta meg, és több krízisre is reagálnia kellett az elmúlt években. Bírálói azt vetették szemére, hogy megpróbálja visszafelé forgatni az idő kerekét, így tevékenysége inkább visszalépést hozott a katolikusok és más egyházak, illetve vallások párbeszédében. Több területen viszont kiérdemelte a reformer jelzőt, mert megpróbálta visszaállítani az egyházi szemlélet középpontjába az évszázados katolikus értékeket, egyben egységesíteni az egyház mondanivalóját a mindennapi életben.

Törekvéseit beárnyékolta több válsághelyzet, köztük az egyházat sújtó nemzetközi pedofilbotrány.

XVI. Benedek több erkölcsi kérdésben hajlíthatatlan volt, mint például az abortusz, a genetikai beavatkozások, az eutanázia, az azonos neműek együttélésének ellenzése. Szorgalmazta a papi nőtlenség további fenntartását. Az iszlámról egy ízben sértően nyilatkozott az erőszak és a vallás összekapcsolásával – amiért komoly kritikát is kapott –, ugyanakkor több ízben is felszólított a két vallás együttélésének biztosítására. XVI. Benedek a közel-keleti béke szószólója volt, a zsidó vallással kapcsolatban pedig elődje, II. János Pál pápa közeledési politikáját igyekezett folytatni. Nyitást kezdeményezett Kína irányába is. Ismét bevezette a hagyományos pápai sapka, a camauro viseletét. Kedvencei voltak a pápai piros cipők, amelyeket utódja, Ferenc pápa már nem hord.

Precíz időbeosztással élt. Minden napját előre megtervezve kezdte. A reggeli elfogyasztása után a világsajtót olvasta, amelyek német, angol, olasz, spanyol és francia nyelven íródtak. Délután fél kettőkor ebédelt, az ebédeken két titkára volt jelen. Benedek pápa kedveli a mediterrán ételeket. Alkoholt egyáltalán nem fogyaszt, ebédre rendszerint narancslevet iszik. Pápaként ebéd után titkárával negyedórás sétát tett az apostoli palota kertjében. Lefekvés előtt mindig próbált időt szakítani az olvasásra, valamint arra, hogy zongorázhasson. A római pápa lemondását a Kánonjogi Kódex, vagyis az egyházi törvénykönyv szabályozza. Ennek értelmében a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabadon, ne kényszer hatására hozza meg döntését.

A történelemben először

A történelemben erre először a III. században került sor, amikor Pontianus pápát a császár Szardínia szigetére száműzte, ahol bányákban kellett dolgoznia. Pontianus ekkor lemondott tisztségéről, hogy ne a pápának kelljen kényszermunkát végeznie. 1294-ben V. Celesztin pápa mondott le, mivel nem tartotta magát alkalmasnak a hivatal terheinek viselésére.

1415-ben, a nagy nyugati egyházszakadás idejében egyszerre három pápája is volt az egyháznak. A történészek XII. Gergelyt tartják akkori törvényes egyházfőnek, aki azért mondott le, hogy lehetővé tegye többi ellenlábasa számára is a lemondást, hogy közösen tudjanak megállapodni az új egyházfő személyéről.

XVI. Benedek lemondása után megkezdődtek a különféle találgatások, botrányokról írtak a különböző napilapok, ami a lemondáshoz vezetett.

A katolikus egyházfő azonban állítólag nem is igazán akart pápa lenni, egyszerűen csak belefáradt a hivatás betöltésébe.

Castel Gandolfó-i pápai nyári rezidencián találkozott először utódjával, Ferenc pápával 2013. március 23-án.

XVI. Benedek április 16-án tölti be 92-ik életévét. Isten áldása kísérje további életét!

Felhasznált irodalom:

https://www.3szek.ro/load/cikk/57179/lemond_xvi_benedek_papa&cm=87653

https://hu.wikipedia.org/wiki/XVI._Benedek_papa

https://www.magyarkurir.hu/kitekinto/xvi-benedek-utolso-beszedei-vatikani-konyvkiado-gondozasaban

Joseph Ratzinger: Életutam: XVI. Benedek pápa önéletírása. Budapest: Szent István Társulat. 2005. I

XVI. Benedek pápa enciklikái