Eszterlánc /Az emberi idő titkai

Apai nagyanyai dédapja nyárszói lelkész, anyai nagyapai dédapja református lelkész. Anyai nagyanyai dédapja vagyonos falusi birtokos. Mindkét kezén hatujjúsággal jött a világra, a csökevényes bőrnövedékeket születése után eltávolították. Sokujjúságát később a kiválasztottság táltos-jeleként értékelte. Emellett mindkét oldalt lenőtt füllel és feltűnően nagy szemekkel született.

Őseitől, a szilágysági kisnemesi sarjaktól örökségképpen kapta a politizálás szenvedélyét, s egész életében rendkívüli módon érdekelte a közélet – ekként jellemezte Keresztury Dezső. – Falvakban és kisvárosokban nőtt fel, debreceni s nagyváradi redakciókban kezdett önállósodni, még külföldön is, Párizsban, az ő Bakonyában, a magyar élet igézetében élt. Egyéniségét nem szigorú gyermekszoba, magas iskola, s a jó társasági szellem formálta, hanem a parasztságból alig fejjel kiemelkedő kisurak gonddal bélelt élete. Kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik az életről és halálról, a szerelemről és hazáról.

Pilinszky János szerint az ő verseit fordítani szinte lehetetlen. Költészete főként nyelvi és képi szuggesztiókból él, ami sehogy se tűri meg a fordítás nélkülözhetetlen értelmező munkáját. Egy irodalomtörténeti pillanatban a glóbus ránk eső pontján magára vette és meg is fordította a világot. Költészetének egyetlen tája: a tulajdon lelke – állította róla Németh László. – A kor, amelyben élt, a lélekkutatás kora. Verseiben titkokat keres, az alapösztönökben kibontakozó titkokat, az emberi lényeg titkát, a halállal határolt emberi idő titkát.

A Párizsban élő Diósyné Brüll Adéllal 1903 augusztusában ismerkedik meg az asszony nagyváradi hazalátogatásakor. Kapcsolatuk kilenc évig tart. A Nyugatban 1912-ben publikált „Elbocsátó szép üzenet” című versével végleg szakítanak. A hűvösvölgyi Park Panzióban Balázs Béla mutatja be neki 1913 novemberében Dénes Zsófiát, a Párizsban élő fiatal újságírónőt. A kézfogó elmarad. A húszéves Boncza Bertával a következő esztendőben találkozik először néhány évnyi levelezést követően. A lány apjának beleegyezése nélkül házasodnak össze 1915 márciusában.

Harmadik kötete (Új versek) a modern magyar költészet születése. Negyedik kötete (Vér és arany) hozta meg számára az igazi sikert és a kritikusok elismerését. Az I. világháború kitörését nemzeti tragédiaként éli meg, négy esztendőn át nem ír verseket. Ötödik kötete (A halottak élén) 1918-ban jelenik meg.

Önpusztító életet élt. Nem kerüli el a szifilisz, annak szövődményeként a szélütés. A spanyolnátha végleg ledönti. Koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. Lerótta kegyeletét és búcsúztatta többek között Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Karinthy Frigyes. Utolsó útjára sok ezren kísérték a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig. Azóta száz év telt el – Ady Endre nélkül.

Vezető képünk illusztráció.