Brüsszel szankciói súlyos drágulást hozhatnak az energiaárakban

A kerekasztal beszélgetésen részt vett Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, dr. Molnár Krisztián, a Fejár Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Mészáros Lajos, térségünk országgyűlési képviselője, Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti üzletági igazgatója, valamint Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott rendelettervezete szerint szankcionálnák a rövid távú orosz gázszerződéseket, ami az Energiaügyi Minisztérium szerint drasztikus energiaár-emelkedést okozhat – hangsúlyozta Czepek Gábor miniszterhelyettes a kerekasztal beszélgetést megelőző sajtótájékoztatón a Campus étteremben. Kiemelte: a visszamenőleges hatályú szabályozás sérti a jogállami elveket, veszélyezteti Magyarország versenyképességét, a rezsivédelem fenntartását és akár négyszeresére is növelheti a gáz árát. 

Czepek Gábor a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európai uniós energiapolitika negatív és pozitív hatásai is érezhetők Magyarországon. Negatív példaként a karbonadó és az energiaárak miatt nehéz helyzetbe került Dunaferr-t említette, míg pozitív példaként az iváncsai akkumulátorgyártási beruházást hozta fel.

A miniszterhelyettes szerint az intézkedés összefügg Magyarország Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos fenntartásaival, mivel szerinte az ukrán csatlakozás távolabb vinné Európát a békétől. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ezért kérdezi meg az emberek véleményét a „Voks 2025” keretében.

A kerekasztal beszélgetésre megtelt a Campus étterem nagyterme

Hortay Olivér szerint az európai energiaárak emelkedésének két fő oka van: egyrészt a háború nyomán bevezetett szankciók okozta felár, másrészt az uniós radikális zöld politika, például a karbonadó. Rámutatott, hogy az energiaválság előttiekhez képest az árak stabilan kétszeres szinten állnak. Az európai vállalatok versenyhátrányban vannak, mert például szén-dioxid-kvótákért hatszor annyit fizetnek, mint amerikai versenytársaik.

Szerinte abszurd, hogy az Európai Bizottság Ukrajna nyomására most teljes orosz gázszankcióra készül, noha az orosz gáz arányát már 40%-ról 20%-ra csökkentették, ennek is kétszeres áremelkedés volt az ára. Ha a maradék 20%-ot is leállítanák, újabb drasztikus drágulás várható, tovább mélyítve az EU versenyképességi gondjait.

Hortay Olivér szerint az energiaválság társadalmi hatásai súlyosak: az energiaszegénységben élők aránya az EU-ban 7%-ról 22%-ra nőtt négy év alatt. Magyarország a rezsicsökkentés miatt kilóg a sorból, itt 9% ez az arány. Úgy véli, Brüsszel hibás politikájának súlyos gazdasági-társadalmi következményei lennének, különösen Magyarországra nézve. Emiatt csatlakozott az országjáráshoz, hogy erről közvetlenül beszéljen az emberekkel.

Tóth Máté energiajogász szerint súlyos energiaválság fenyegeti Európát, aminek fő oka az Európai Bizottság új rendelettervezete, amely visszamenőleges hatállyal tiltaná meg az orosz eredetű földgáz azonnali (spot) ügyletek teljesítését. Ez a jelenlegi orosz eredetű gázimport egyharmadát ellehetetlenítené, az árak pedig azonnal 20%-kal emelkednének. Ez csak az első lépés, mert a hosszú távú szerződéseket is célba vették, ezek felmondása viszont óriási kötbérekkel járna, amit Magyarország nem tudna kifizetni. Jogilag védhetetlen helyzetet teremtene. 

Tóth Máté szerint az atomenergia is veszélybe kerül, mert orosz urán nélkül 19 európai atomerőmű blokk leállna, és a technológiai átállás más forrásra már Csehországban is kudarcot vallott.

Politikai szálként hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozását is erőlteti Brüsszel, mégpedig kreatív jogi trükkökkel, amelyek megkerülnék a magyar és szlovák vétójogot. Ez szerinte az uniós szerződések súlyos megsértése lenne. Kiemelte, hogy Ukrajna gazdaságilag alkalmatlan a csatlakozásra, és a háborús helyzet miatt az európai biztonságot is veszélyezteti.

Az általa használt metafora szerint az Európai Bizottság, mint anno a Római Birodalomban a foltos bürökkel (mérgező növény) készíti elő Európa „öngyilkosságát”, szálanként adagolva a mérges növényt, a növény szálai pedig a fentebb említett példák.

Czepek Gábor azt mondta, Brüsszel nem kérdezte meg az emberek véleményét, a magyar kormány viszont a VOKS 2025 keretében lehetőséget ad erre, arra kért mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek erős felhatalmazás legyen a birtokában, amikor hazánk érdekeit képviseli a nemzetközi porondon.