2025.05.17. 15:30
Az én történeteim 36. rész
Már több, mint egy éve osztja meg Nyíri Miklós élete és munkája színes epizódjait. Mindezek azonban többek ennél, hiszen ezek a személyes visszaemlékezések egyfajta kordokumentumok is, amelyek vele együtt „írják” Dunaújváros történetét is. Miklós továbbra is óriási dinamizmussal ír, ez már a 36. rész.

Családi házunk a Magyar út 66-ban, 2017-ben
Fotó: Nyíri család fotóalbuma
Amíg a gyerekeink végezték az iskoláikat velünk együtt laktak a Magyar úti házban. Mindegyiknek megvolt a külön szobája, de később megházasodtak és felköltöztek a városba. Egyedül maradtunk a feleségemmel és gyerekek már csak vendégségbe jártak haza.
Korábban említettem, hogy fiam Pestre költözött és egy biztonsági berendezéseket telepítő és karbantartó cégnél dolgozott. A pesti barátnője rábeszélte, hogy végezze el a Zrínyi Miklós katonai főiskola biztonságtechnikai szakát, amit esti tagozaton el is végzett és lediplomázott. Nem sokkal rá szakítottak a barátnőjével és ő elment a Lőrinci hengerműbe eredeti szakmája szerint villanyszerelőnek. Pest belvárosában lakott albérletben. Két év után kinevezték a Lőrinci hengerműben darukarbantartó művezetőnek. A dunaújvárosi lakását kiadtam albérletbe egy hölgynek, aki az M6-os autópálya építés, minőségbiztosítási vezetője volt. Ő havonta lejött hozzánk a Magyar útra és kp-ben fizette az albérleti díjat. Egyik alkalommal itthon volt a Miki is és bemutattam őket egymásnak. Összebarátkoztak és fél év múlva összeházasodtak. Pestlőrincen ( közel a Miki munkahelyéhez) vettek lakást egy újonnan épült lakóparkban. A lány 30-éves volt a fiú negyven. Egy év múlva ikreik születtek. A fiúk, Nyíri Soma és Nyíri Zsombor 2017-ben (az 50. házassági évfordulónkon ) már 11 évesek voltak. Közben a Dunaferrhez tartozó Lőrinci hengerművet az ukrán tulajdonos bezárta és a fiamnak újra pályát kellett módosítania.

Fotó: Nyíri család fotóalbuma
A nagyobbik lányom Andi kitanulta a női-férfi fodrász szakmát, férjhez ment, született két fiú gyermekük. A fiúk, Hanák Norbi és Hanák Viktor 2017-ben 19 és 17 évesek voltak.

Fotó: Nyíri család fotóalbuma
A kisebbik lányom Ági a Széchenyi gimnáziumban érettségizett, majd ő is férjhez ment, született két lányuk, Garai Emma és Garai Sára akik 2017-ben már 13 és 11 évesek voltak.. Ági érettségi után a Dunaferrben , a Meleghengermű termelési osztályán, majd később a Gépészeti üzemben adminisztrátorként dolgozott.

Korábban, Andi a barátnőjével vett egy földszintes lakást a Dózsa I. városrészben amit átalakítottunk fodrászüzletnek WELLNES hajstudió néven. Később megosztották a helyiséget és az egyik részben Andi önálló fodrászüzletet nyitott CITI HAIR stúdió néven. Sokat dolgoztunk az átépítésen, de szép lett.

Társadalmi munka a református közösségben.. Szabadidőmben , (1996-óta ) a Református presbitérium tagjaként a műszaki és pénzügyeket intéztem. A püspöki hivatal és a hívek adományai mellett, különböző cégek és az önkormányzat segítségével, valamint országos pályázati pénzekből, éveken át kisebb nagyobb fejlesztéseket hajtottunk végre a templomban és a templom körül. Sok támogatást kaptunk a Dunaferrtől is, ezért amikor leváltották Horváth István vezérigazgatót, vettünk neki egy nagyméretű díszes bibliát és Kassai Sándor tiszteletes úrral meglátogattuk a Gőzmalom utcai lakásán, ahol megköszöntük a vasmű támogatását. A volt vezérigazgató és én több mint húsz éve ismertük egymást. Amikor mi is a Gőzmalom utcában laktunk gyakran találkoztunk, de a köszönésen kívül más kapcsolatunk nem volt. Az engem ért sérelmekről (amelyekről ő is tudhatott), nem beszéltünk és én soha nem kértem az ő segítségét. Látogatásunkkor nekem panaszolta el, hogy a FIDESZ kormány hogyan bánt el vele és hogyan árulták el, azok is akikben megbízott. ( Cézár utolsó szavai jutottak eszembe , hogy „ Te is fiam Brutus? „ ) Aki ismeri a történelmet tudja mire gondolok. Majdnem három órán keresztül beszélgettünk, közben a felesége diszkréten kiszolgált bennünket. Én nem minősítettem az ő vezérigazgatói tevékenységét, csak meghallgattam amiket mondott. Láttam, hogy egy nálam sokkal nagyobb emberrel is, hogy el tudnak bánni, ha nem úgy „táncol”, ahogy a felettesei elvárják.
Később elköltözött a városból és én nem követtem nyomon a további életútját. Azóta meg is halt szegény!
Egyre több feladatot vállaltam a református gyülekezetben. Kassai Sándor tiszteletes úr nyugdíjba vonulása után Böttger Antal és felesége Erzsike vették át a gyülekezet lelkészi teendőit, Ábrahám János egyházi gondnokként segítette a hitélettel kapcsolatos munkájukat. Én presbiterként a gyülekezet pénzügyeit intéztem, valamint a templom karbantartási és műszaki fejlesztési munkáit szerveztem.
Nagy hasznát vettük a Kassai Sándor idején létrehozott „Közhasznú Alapítványunknak”, amelynek a kezdeményezője Illési István ( akkori országgyűlési képviselő volt és én is alapító tag voltam. Az elnöke Dr. Fehér András lett, aki korábban a Dunaferrben minőségügyi vezető volt és a főiskolán is tanított. Az alapítványban is én intéztem a műszaki és a pénzügyeket. Az eltelt huszonnégy év alatt pályázatokból, céges felajánlásokból, a mindenkori Önkormányzat támogatásával és egyéni adományokból közel 100 millió Ft értékű munkát végeztünk el. Az udvarban, a partfal megtámasztására a templom köré 30 méter hosszú négy méter magas vasbeton támfalat építtettünk. A templom és a patak között húzódó beton út mellé a templomi alap megtámasztására, szintén 30 méter hosszú vasbeton támfalat készíttettünk. Új két beállásos garázst építettünk, és letérköveztük az udvar nagy részét. Böttger Antal és nagy családja (5 gyerekkel) megérkezése előtt, felújítottuk és kibővítettük a parókiát valamint a szuterént. A templomba új szociális blokkot létesítettünk és új padokat vettünk. 2012-ben kicseréltük a templom parókia felőli hatalmas üveg ablakát, acélkeret helyett korszerű alumínium kerettel. Klímákat szereltünk fel és később kicseréltük az orgonát és a hangosítást is. Vettünk egy nagyméretű lapos TV-t is, amin kivetítjük az egyházi énekeket és egyéb bemutató video anyagokat.

A kisebb volumenű munkákra a gyülekezet tagjaiból szerveztünk munka- csoportokat. Pl: Parókia padlás födém szigetelés, harangtorony áthelyezés, templom és parókia közötti födém lambériázás, új kapuk és korlátok készítése stb.
A legaktívabb segítőim voltak Zöld Tibor és Fazakas Gergely egykori acélműs munkatársaim és Ábrahám János gondnok. Az idősebb korosztály is kivette részét a munkákból: Sudár Andor ( egykori gondnok ), Molnár Kálmán, Mészáros Imre, Szabó Imre, Szegedi Gábor, Telekes Sándor, Truffán István, Horog László, de a fiatalabbak is pl. Szabó Zoli, Tarr Miklós, Telekes Csaba és még sokan mások. Ha meghirdettem valami munkát mindig volt 8-10 jelentkező. Általában Böttger Antal is részt vett a közös ( fizikai ) munkákban.

Fotó: Nyíri családi album
Abban az időben még hozzánk tartozott a Rácalmási, a Kulcsi és a Nagyvenyimi református gyülekezet is. Ezeken a területeken is volt bőven tennivaló.
Mint a pénzügyek intézője a kijáratnál lévő perselypénzek összeszámolása minden rendezvény után vagy a lelkésszel, vagy valamelyik presbiterrel közösen történt. Az egyházfenntartói járulékokat és egyéb pénzadományokat minden esetben nyugta ellenében vettem át én, vagy a lelkész. Külön szakképzett könyvelőnk volt , és a presbiterekből alakult számvizsgáló bizottság, (vezetője, a K&H bank helyi igazgatója) rendszeresen ellenőrizte a pénzforgalmat, valamint a könyvelést. Soha nem volt hiányunk! Negyedévenként az istentisztelet végén, a gyülekezet előtt beszámoltam az elvégzett munkákról és a pénzügyek állásáról. Végül meg kell említenem a feleségemet, aki katolikus lévén nem járt velem a református templomba, de sokat besegített a háttérmunkában, főleg a pénzügyek rendben tartása terén.
A vasárnapi istentiszteleteken kívül gyakran voltak egyéb rendezvényeink is. Pl. Családi összejövetelek a templomkertben. A templom felépítésének 30. évfordulóján tartott ünnepség, vagy Kassai Sándor tiszteletes úr nyugdíjas búcsúztatója, de pl. minden év október 31-én a reformáció napját is megünnepeljük.

Fotó: Nyíri családi album
Karácsonykor és húsvétkor ünnepi istentiszteleteket tartunk a Szabó Magda református általános iskola diákjainak közreműködésével.
Közös kirándulásaink is vannak pl. a Bp-i Nemzeti múzeumba és minden évben egy hétvégi három napos gyülekezeti tábort szervezünk vidékre. Ezekre mindíg elvittem két ( általános iskolás ) unokámat is.

Fotó: Nyíri családi album
Itt találja az én történetem előző részeit!
Nyíri Miklós
