Lehulló falevelek miatt robbant ki a balhé a szomszédok között

A birtokvédelem nem csupán elméleti jogi fogalom, hanem a mindennapi életben gyakran előforduló helyzeteket szabályozó intézmény. Legyen szó kerítésvitáról, hangos szomszédról vagy átlógó faágakról, a jegyzői és bírósági eljárások lehetőséget adnak a jogérvényesítésre. Fontos azonban, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és lehetőleg békés úton rendezzék vitáikat.

Mi az a birtokvédelem, és miért fontos?

A birtokvédelem lényege, hogy ha valakit a birtoklásában – akár ingatlan, akár ingó dolog esetén – jogalap nélkül megzavarnak, akkor jogorvoslatot kérhet. Ez lehet például egy olyan eset, amikor valaki akadályozza egy autó rendeltetésszerű használatát, vagy épp átlógó faágak, lehulló gyümölcsök, zavaró hanghatások miatt zavarják a mindennapi életben.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a birtokvédelmet, és kétféle eljárási lehetőséget ismer:

• Possessorius (jegyzői) eljárás: itt a jegyző jár el, de nem vizsgálhatja a birtok jogalapját – csak azt, hogy történt-e birtoksértés. Erre csak az egy éven belüli ügyeknél van lehetőség.
• Petitorius (bírósági) eljárás: a bíróság viszont már a jogalapot is vizsgálja, és az egy éven túli ügyek esetén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

Gyakorlati példák: nem csak faág és kerítés lehet probléma

A műsor során elhangzott, hogy a birtokvédelmi ügyek meglepően sokfélék lehetnek. A klasszikusnak számító átlógó faágak és lehulló gyümölcsök mellett a jegyző találkozott már kakaskukorékolásra, macskanyávogásra, sőt monoton hangot kibocsátó gépekre vonatkozó bejelentéssel is. Utóbbi eseteknél azonban már a csendháborítás kérdése is felmerül, amely nem jegyzői hatáskör, hanem rendőrségi vagy bírósági ügy.

Milyen ügyekkel lehet a jegyzőhöz fordulni?

A jegyzői eljárás gyorsabb, mint a bírósági: az ügyintézés határideje 15 nap, bár ebbe nem számítanak bele az adminisztratív teendők, például az ügyfelek kiértesítése. A gyorsaság miatt sok esetben előnyösebb lehet első körben a jegyzőt megkeresni.

Az eljáráshoz kérelmet kell benyújtani, amely szigorú formai követelményeknek kell megfeleljen. A jegyzőnek nincs mérlegelési jogköre: ha a kérelem nem teljes körű, el kell utasítania. A műsorban hangsúlyozták, hogy a hivatal honlapján elérhető kérelemnyomtatványt célszerű használni, mivel az minden szükséges elemet tartalmaz.

Dunaföldváron a birtokvédelmi ügyeket dr. Révész Judit aljegyző intézi.

Mi történik, ha a másik fél nem teljesíti a döntést?

Ha a jegyző kötelezi az ellenérdekű felet az eredeti állapot helyreállítására vagy egy magatartástól való tartózkodásra, de az nem teljesül, akkor végrehajtási eljárás indítható. Ennek során akár végrehajtási bírság is kiszabható. Ugyanakkor a végrehajtás a gyakorlatban sokszor nehézségekbe ütközik.

Ezért a jegyző szerint – bár jogi eszközök rendelkezésre állnak – sokkal jobb, ha a felek peren kívül, megegyezéssel tudják rendezni a vitás helyzeteket.

Stabil jogszabályi háttér

A műsorban szó esett arról is, hogy a birtokvédelem szabályozása stabil: a jelenlegi végrehajtási rendelet 2015-ös, és nem jellemző az éves változás. A jogszabályok jól körülhatárolják a jegyzői és bírósági hatásköröket, az eljárások rendje világos.

A teljes beszélgetés visszanézhető a Part-Oldalak YouTube csatornáján, a Megjegyző című műsor legújabb részében.

Még több jogi eset a kínálatunkból.