A Dunaújvárosi Egyetemhez kerül a Dózsa György Általános Iskola is?

A folyamat körülbelül két hete kezdődött, március negyedikén tájékoztatta a Dunaújvárosi Tankerület vezetője a Dózsa iskola igazgatóját, hogy az egyetem kezdeményezi a fenntartóváltást. Március 5-én az igazgatónő tájékoztatta a tantestületet, majd az osztályfőnökök a szülői szervezet vezetőit, sőt az összes szülőnek elküldték az értesítést, hogy március 13-án az intézményben tájékoztató hangzik el arról, hogy mit jelenthet a Dózsa számára az, hogy az egyetemhez tartozhatnak.

Az iskolai tájékoztatáson nagyon sok kérdés felmerült, ennek következő lépéseként az egyetem tartott március 19-én szülői tájékoztatót, amire az iskola előtt szórólapokat osztogatva hívták meg a szülőket és a pedagógusokat.

A fórumon ennek ellenére, vagy ettől függetlenül sem jelent meg sok szülő. Volt, aki úgy vélte, hogy nem jutottak el a szülőkhöz az információk. Egy biztos, hogy nagyon rövid időn belül véleményezni kell a tanulók szüleinek, a pedagógusoknak, de még Dunaújváros Megyei Jogú Városnak is azt, hogy a Dózsa György Általános Iskola a Dunaújvárosi Egyetemhez kerül, s ezt követően kell két minisztériumnak jóváhagyni a fenntartóváltást.

Előzmények: Így kezdődött

– Túl rövid volt az idő, március 5-én kaptam a tájékoztatást, hogy kellene az egyetemnek a Dózsa, aztán 11-én volt egy kerekasztal beszélgetésünk, és 13-ra már össze is hívtuk a fórumot a Dózsába. Azt mondták a Dunaújvárosi Egyetem részéről, hogy gyorsan kell döntenünk, mert a határidő sürgeti őket, hogy őszre már úgy tudjanak kezdeni. De ez nem olyan egyszerű, hiszen egy ilyen nagy jelentőségű döntésre nem lehet napok alatt felelősséggel döntést adni. Nem vagyunk semmi jó ellen, de valahogy túl sok kérdés és kétely van még bennünk. Itt egy 45 éves intézményről és több mint 600 gyerekről van szó, amelyben van 110 SNI-s BTMN-es gyerek, körzeti a beiskolázásunk, a Dózsa II, a Technikum,  a Ságvári városrész gyerekei jelentkezhettek eddig hozzánk.  Hagyományaink vannak, saját arculatunk, amiért szeretnek a diákok és a szülők is bennünket. Nagyon sok ígéretet kaptunk több pénzről és lehetőségről az egyetemtől, ha mellettük döntünk. Döntést hozni néhány hét alatt, mindezt mérlegre téve nem egyszerű dolog.

Mindezt Bíró Éva Zsuzsanna, a Dózsa iskola igazgatója mondja. Ahogy állítja, hogy előtte semmi jel nem volt az egyetem ilyen szándékáról, így őszintén és meglepődve fogadta az egyetem március eleji közeledését, hogy „kistechnikumot” szeretnének a Dózsából.

– A fórumon sok-sok kérdés felmerült, de a bizonytalanság és a változástól való félelem még mindig elég nagy a szülőkben és a kollégákban is, hiszen szerették az iskolájukat, úgy ahogy volt, az ÉKP-val, a tagozataikkal, a múltukkal, az eredményeikkel, s nem gondolkoztak azon, hogy mást és másképp szeretnének. Most meg döntést kellene hoznunk. Igen, meghallgattuk, hogy minden jó lesz, és semmi nem változik, de a kollégák garanciákat szeretnének.

A Dózsa iskola tanítványainak szülei  és a tanárai  több információt szeretnének

Az igazgatónő sajátos helyzetben van. Nem akarja a döntést befolyásolni. Megértem, faramuci egy helyzet, ha az ügy mellett vagy ellene kampányolna, akkor lennének, akik azt gondolnák, hogy a saját egzisztenciája motiválja. Most úgy érzem, mintha sodródna az árral, az intézmény negyvenötéves jubileumára készültek volna, most meg nem nagyon tudja, hogy mi lesz és miképp.

Bokor Zsuzsa, a szülői szervezet elnöke szintén túl gyorsnak ítéli a tempót. Hirtelen kellene nagyon sok szülőhöz információt eljuttatni, de még néha ő sem érti pontosan, hogy mi, hogy is lesz, lenne a továbbiakban. A fórumon az egyetem képviselői igyekeztek mindenre megnyugtató választ adni, de valahogy még nem állt össze benne össze a kép:

– Mindent felvettem, hogy visszahallgatom, hogy majd el tudjam a szülőknek mondani, hogy mi és hogy is lenne, igyekeztek megnyugtatni bennünket, hogy minden jó lesz, de még sok kérdés van bennünk.

Mutat egy szórólapot, amit kaptak. Ebben az egyetem az előnyöket taglalja, hogy nagyobb presztízs lesz, szabad tankönyvválasztás, hagyományos 8 osztályos képzés, kisgimi máshol és kistechnikum is helyben.

Szárszó Lajos pedagógus, hangsúlyozza, hogy ő elkötelezett a fejlődés és a haladás mellett. Minden olyan ügyet támogat, ami ezt előreviszi, ugyanakkor ő is úgy érzi, hogy néhány napnál több kellene, hogy pontosan és minden részletében át tudják látni a lehetőségeket, s közösen rendezni tudják a még nem pontosított dolgokat.

Valószínűleg ezt érezte a Dunaújvárosi Egyetem is, mert hét elején szórólapokat osztogattak a Dózsa bejáratánál, amelyben március 19-re fórumra hívták az egyetem épületébe a Dózsa iskola tanulóinak szüleit és pedagógusait.

Szándékok és ígéretek

A fórumon jelen volt Dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora, az egyetemet fenntartó alapítvány elnöke, Süli János, annak titkára, valamint az egyetem képzési rektor-helyettese, de még a régi Bánki igazgatója, jelenlegi tanára, Gyöngyössy Csaba önkormányzati képviselő, díszpolgár is a főasztalnál foglalt helyet.

A fenntartóváltás bemutatásában elhangzott, hogy hat- illetve hétéves kistechnikum kidolgozására kapott az egyetem megbízást a minisztériumtól, tehát a Dózsa iskola tanulóinak lehetősége lesz majd a hetedik illetve nyolcadik osztálytól technikumba járniuk, s ezt követően majd az egyetemen továbbtanulni.

A szülők közül többen szerették volna ezt pontosítani. 

• Mikortól várható ez pontosan és miként? 
• Kérdezték, azt is, hogy a hatéves gyermek egy intézményben fog-e tanulni a középiskolással?
• Más arra volt kíváncsi, hogy hogyan tudnak a gyerekek 11 vagy 12 évesen dönteni arról, hogy milyen szakmát szeretnének, ha a technikumot választják? Valamit az is felmerült, hogy helyileg hogyan tudnak a több generációnak férőhelyet biztosítani?

De az egyetem rektora és a kuratórium elnöke megnyugtatta a szülőket, hogy a kistechnikum koncepciójának a kidolgozása még a következő évek feladata lesz, és lehetőség lesz kisgimi vagy kistechnikum választására is, de akár sima nyolcosztályos képzésen is maradhat a diák. Hangsúlyozták, hogy semmilyen érdeksérelmük nem lehet sem a tanároknak, sem a diákoknak. Erről egyébként egy szándéknyilatkozatot is közzétettek.

Elhangzott, hogy a Bánki technikum egyetemi működtetése a  jó példa. Mióta az egyetem működteti, azóta javultak a tanulmányi eredmények, s  korábbi években volt olyan osztály, ahol 50 százalékos lemorzsolódás is volt, most alig 6 százalék hagyja csak el a tanulmányi ideje alatt intézményt, s a tanulmányi eredmények és az intézmény népszerűsége is egyre jobb. A Bánkiról terjedő negatív információk pedig nem felelnek meg a valóságnak.

A sikertörténetet alátámasztotta Gyöngyössy Csaba is, aki a fúzió előtt nagyon sokáig, több mint másfél évtizedig ellátta az intézmény igazgatói tisztjét. A fenntartóváltás óta azonban már csak tanárként dolgozik az intézményben. (Fura egy helyzet lehetett, hogy azokat a negatív eredményeket kellett neki végighallgatnia, amikor még ő állt az intézmény élén.)

Fontos érvként hangzott el az is, hogy az egyetem, mint fenntartó sokkal több lehetőséget tud biztosítani a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt. Süli János elnök úr, az anyagi lehetőségeket hangsúlyozta, hogy a tankerület nem tudja elvégezni forráshiány miatt a szükséges karbantartásokat és felújításokat az intézményekben, ellenben az egyetem az egyéb bevételei révén sokkal több lehetőséggel rendelkezik, mint a tankerület, ahol a bérek kifizetésén kívül alig marad pénz az iskolák felújítására. Elmondta, hogy 5,5 millió forint van a Dunaújvárosi Tankerülethez tartozó iskola felújítására, és csak 450 ezer forint a beruházásokra. Az egyetem felújított főépülete is mutatja, hogy sokkal több forrás áll az intézmény rendelkezésére, mint a tankerületeknél. A helyszűkére is vannak elképzeléseik, megnézik, hogy a Dózsa iskola ingatlanán belül vagy a volt patyolat helyén hogyan tud továbbterjeszkedni az intézmény, de az egyetem és a Dózsa iskola között is csak hatpercnyi séta a távolság, így a diákok átjárásának sincs semmi akadálya. Dr. András István a piramis elvet emelte ki, hogy majd az általános iskolától az egyetemi végzettségig lesz lehetőségük a diákoknak tanulni.

Hogy miért pont a Dózsára esett a választásuk?

Elmondták, hogy mivel a minisztérium bízta meg az egyetemet a kistechnikum koncepciójának kidolgozásával, ezért egy tanácsadó céget kértek fel arra, hogy vizsgálják meg, hogy melyik általános iskola a legalkalmasabb erre, s ez alapján a Dózsa iskolára esett a választás.

Természetesen, ha a pedagógusok vagy a szülők nem támogatják a koncepciót, akkor keresnek másik intézményt.

Megkérdezték a fórumon azt is, hogy a Dunaferr Technikum is szóba került-e a további terjeszkedésnél? A válaszadók hangsúlyozták, hogy a Dunaferr iskola nem, ellenben a felszámolás alatt lévő vállalat tanműhelyének megvásárlására tettek a felszámoló biztosnak ajánlatot. (Információink szerint egy másik technikum került az egyetem látószögébe.)

A fórumból az is kiviláglott, hogy az érintettek több időt szeretnének, hogy pontosan és tisztán tudjanak dönteni. Volt, aki azt javasolta, hogy egy év múlva – a választásokat követően - térjenek majd vissza a döntésre.  Az egyetem és az alapítvány vezetői ennek érdekében egy újabb fórumot ígértek, hogy tisztázni tudják a továbbiakban felmerült kételyeket, hangsúlyozták, hogy a Dunaújvárosi Tankerület sürgeti a döntéshozatalt.

Gyöngyössy Csaba önkormányzati képviselőként pedig arról tájékoztatta az érdeklődőket a fórumon, hogy annak másnapján, azaz csütörtökön az ingatlan tulajdonosa, Dunaújváros Megyei Jogú Város közgyűlése is támogatni fogja a koncepciót, azzal a kitétellel, ha azt a szülők nem ellenzik. (Ez a döntés azóta meg is született.)

Az is elhangzott ezen a fórumon, hogy a szülők egy része nem nagyon örül a döntés felelősségének. Úgy vélik, hogy sem joguk, sem kötelességük nincs egy iskola további hogyan létéről dönteni. S várják, elvárják, hogy valamit tanácsoljanak nekik gyermekeik tanárai, az intézmény vezetői. Hát igen…. Hogy is szokták mondani? A helyzet fokozódik...