2025.02.12. 10:00
A karibi földrengés negyed órán belül elérte Dunaújvárost is
Február 8-án egy 7,6 magnitúdójú földrengés rázta meg a Karib-térséget. Bár ez a térség több mint 9 ezer kilométerre található Magyarországtól, a karibi földrengés hullámai 12 perc 28,7 másodperc alatt elérték hazánkat.
A karibi földrengés epicentruma a Kajmán-szigetek fővárosától, George Town-tól mintegy 209 kilométerre nyugatra, 10 kilométeres mélységben helyezkedett el - írja társoldalunk a kemma.hu. A rengés a Honduras és Kuba közötti térségben pattant ki, érintve Jamaikát és a Yucatán-félszigetet is. Az ország különböző pontjain működő szeizmográfok, például Sopronban, Kővágótöttösön, valamint az Északi-középhegység területén is egyértelműen kimutatták a földmozgást. Az élő szeizmogramok tanúsága szerint a műszerek érzékelték a rengéseket a Bakonyban, a Vértesben és más hegyvidéki területeken is.

A P-hullámok – amelyek a földrengések során a leggyorsabban terjedő hullámok – mindössze 12 perc 28,7 másodperc alatt érték el a becsehelyi szeizmológiai állomást.
A földrengés jellemzői
A szakértők elmondása szerint a földrengés egy transzform vetődés mentén történt, ami azt jelenti, hogy a földlemezek oldalirányban mozdultak el egymáshoz képest. Az ilyen típusú földrengések során a pusztító hatás általában kisebb, mint például egy alábukó lemezmozgás esetén. Az esemény V-ös fokozatú Mercalli-intenzitással rendelkezett, ami mérsékelt rengésnek számít.
A Mercalli-skála egy 12 fokozatú rendszer, amely a földrengések intenzitását a tapasztalt hatások alapján osztályozza. Egy V-ös fokozatú rengés esetén az épületek enyhén meginognak, a bútorok elmozdulhatnak, és az emberek észlelhetik a rezgéseket, különösen éjszaka.
Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) friss adatai szerint a Karib-térséget érő földrengés 7,6 magnitúdójú volt, amely nagyobb, mint a korábban feltételezett 7,12-es érték. A térségben mérsékelt rengéseket jelentettek, de komoly károkról vagy sérülésekről egyelőre nem érkezett hivatalos jelentés.
Karibi földrengés - Magyar szeizmológiai állomások is regisztrálták
A magyar szeizmológiai hálózat számos állomása érzékelte a földrengést. A legjelentősebb adatrögzítő pontok közé tartoztak:
- BEHE – Becsehely
- CSBH – Csákberény
- EGYH – Egyházaskesző
- KOVH – Kővágótöttös
- MORH – Mórágy
- MPLH – Magyarpolány
- SOP – Sopron
- TIH – Tihany
Ezek az állomások érzékelték a Karib-térségből érkező rengéshullámokat, de február 11-én egy közelebbi, Horvátországban kipattant 4,9-es magnitúdójú földrengést is regisztráltak. A horvát földrengés Gospić térségében történt, és a magyar szeizmológiai műszerek ezt is egyértelműen kimutatták, bár lakossági beszámolók Magyarországról egyelőre nem érkeztek.
A magyarországi szeizmológiai állomások az elmúlt időszakban több jelentős földrengést is regisztráltak, beleértve a 2024 decemberében Kaliforniában történt földrengést is. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium folyamatosan monitorozza a világ földmozgásait, és rendszeresen frissítéseket ad ki az észlelt szeizmikus eseményekről.
A földrengések világszerte egyre nagyobb figyelmet kapnak, hiszen az aktív törésvonalak mentén bármikor bekövetkezhetnek jelentős mozgások. Bár Magyarországon nagy erejű földrengések ritkán fordulnak elő, a szeizmológiai hálózat érzékeny műszerei lehetővé teszik, hogy távoli rengéseket is pontosan rögzítsenek.
Olvasta már Gabriella történetét, aki a karibi térségben élt az Irma hurrikán idején?