Rovarfehérje a jövő élelmiszere, rovarok az asztalunkon

A rovarfehérje-hasznosítás az elmúlt évben kulcsfontosságú mérföldkőhöz érkezett, hiszen több automatizált high-tech gyár állt üzembe a takarmányfehérje előállítására, sőt újabb fejlesztéseket jelentettek be Európa több országában is. Egyes jelentések szerint a rovarfehérje iránti kereslet 2030-ra 120 ezer tonnáról 500 ezer tonnára fog nőni, a jelenlegi európai termelés több mint felét pedig már most is a kedvtelésből tartott állatok eledelében használják fel. Ám miközben a rovaralapú takarmányipar látványosan előretör, az emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása továbbra is akadályokba ütközik, mivel sokan még mindig mélységes undorral utasítják el a rovarok fogyasztását. 

Rovarfehérje: fordulópont Magyarországon is

Az elmúlt év igazi fordulópontot jelentett a rovarfehérje-hasznosítás terén Magyarországon is, hiszen az Agroloop Hungary Kft. 13 ezer négyzetméteres automatizált gyárcsarnokában december közepén megindult a takarmányfehérje-gyártás. Ez a mérföldkő kitűnően szemlélteti, hogy a rovarok hasznosíthatóságát tekintve a takarmányipar jócskán megelőzi az élelmiszeripart, amelynek hátterében főként az áll, hogy a fogyasztói elfogadottság ebben az esetben nem ütközik érdemi akadályokba. Szintén figyelemreméltó fejlemény, hogy az üllői üzemben a világon jelenleg elérhető legmodernebb berendezések segítségével kezdődött meg a gyártás, miáltal Magyarország nemzetközi összehasonlításban vizsgálva azonnal az élvonalba került. A rovarfehérje-gyártás ráadásul teljes egészében a körforgásos gazdaság elvén alapul: egyfelől napi szinten 120 tonna élelmiszeripari melléktermékből készítenek tápanyagot a lárváknak, a működés során pedig egyáltalán nem keletkezik hulladék, hiszen még a ó lárvák ürülékéből is talajjavító granulátumot készítenek az automatizált rendszerben. 

holott egyre többször kerül elő, hogy magas energia- és fehérjetartalmuk, valamint jó esszenciális aminosav- és zsírsavprofiljuk miatt a rovarok nemcsak egészséges, de fenntartható és költséghatékony alternatívát is jelentenek. Tenyésztésük ugyanis a hagyományos állattartáshoz viszonyítva kevésbé függ a termőföldtől, kevesebb üvegházhatású gázt termel, sőt, lényegesen kevesebb helyet és vizet igényel.
Jelenleg a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár lárvája hozható kereskedelmi forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az Európai Unióban, az illetékes hatóságnál pedig jelenleg is folyik néhány további rovar kockázatértékelési és engedélyeztetési eljárása. A rovarok fagyasztott, szárított, vagy por formájában kerülnek bele az élelmiszerekbe.

Rovarok a húshelyettesítőkben

Többek között feldolgozott burgonyatermékekben, hüvelyesekből készített ételekben és tésztaalapú termékekben, húshelyettesítőkben, levesekben és leveskoncentrátumokban, konzerv vagy üvegben kiszerelt hüvelyesekben és zöldségekben, salátákban, sörszerű italokban és alkoholos italkeverékekben, csokoládétartalmú édességekben, fagyasztott savanyútej-alapú termékekben és kolbászokban használják fel a rovarokat.
Megkérdeztük az úgynevezett "utca emberét", mit szól hozzá, hogy egyre több rovart eszünk meg. A kisebb közvéleménykutatásunk után azt kellett tapasztalni, hogy az emberek nem nagyon hallottak még a rovarfehérjéről és arról, hogy már most is rendszeresen eszünk rovart, arról pedig azután végképp nem tudtak, hogy  felépült Magyarország első lárvafarmja, az Agroloop Hungary Kft., ahol légylárvák milliárdjainak 
segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből.
Dalmáczi Ágnes GYES-en lévő kismama sem hallott még a rovarfehérjékről:
– Újdonság számomra az egész téma. Nem tudtam, hogy bizonyos ételek összetevői között találhatunk különböző rovarokat is. Ha így kell elfogyasztani, azzal nincsen semmi bajom, de ha elém tennének egy sült rovart, biztos, hogy messzire szaladnék.