Miért lehet jó mindenkinek, ha emelkedik a minimálbér?

Címkék#minimálbér emelkedés #hároméves bérmegállapodás #kormány

Az infláció tartós leszorítása, a történelmi bérmegállapodás tovább erősítheti-e a fogyasztást, amely fontos motorja a gazdasági növekedésnek? A minimálbér folyamatos emelése nemcsak a legkisebb keresetet, hanem a fölötte lévő béreket is növeli? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Schneider Mihály közgazdásztól.

Fekete Györgyi

Az idén a minimálbér idén 9 százalékkal nő, így eléri a 290 800 forintot, majd 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet. A garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik idén. Erről kötött a kormány a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel történelmi bérmegállapodást.
A gazdasági előnyök oldaláról nézve a minimálbér emelése sok vagy kevés, egyáltalán szükség van-e rá?

Erről beszélgettünk Schneider Mihállyal, aki hosszú éveken keresztül a Dunaferr marketing és logisztikai menedzsere volt, nem olyan rég a DVG Zrt. létesítménygazdálkodási vezetői tisztét is betöltötte. A kérdés megválaszolását egy rövid áttekintéssel kezdi:
– Klasszikus megfogalmazás szerint A gazdaság, a gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban.

Történelmi bérmegállapodás született

Az idei költségvetés alapja az új gazdaságpolitikai akcióterv. Annak egy fontos célkitűzése a jövedelmek vásárlóerejének növelése. A költségvetési törvény indoklása külön kiemeli, hogy a munkahelyeket megőrizni és a béreket megemelni úgy lehet, ha a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány megállapodnak. Ahogy fent írtuk, ez sikerült is. Olyan egyezség született, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.

Azaz nyersanyagokat bányászunk, növényeket termesztünk, dolgokat gyártunk, nyersanyagokat, félkész termékeket, késztermékeket eladunk-veszünk, fogyasztunk, és mindezt állandó körforgásban. És egykor őseink kitalálták az eddig is leghatékonyabb közvetítő eszközt, a pénzt.

Pénz, fizetés, bér ...

A körforgásban a pénzt jórészt erre a közvetítő tevékenységre létrejött bankok bevonásával adjuk, kapjuk, üzletelünk, ott van mindenütt.

Az egyszerű dolgos ember, az elvégzett tevékenységéért pénzt kap. Fizetést. Bért. Jutalmat. Ennek nagyságrendje - jó esetben - megfelel az elvégzett munka tevékenység értékének.
Aki adja, többnyire a munkaadó, abból ad, amit az elvégzett tevékenysége hasznából adni tud, ami biztosítja a folyamatos gazdasági tevékenységét, ily módon folyamatosan pénzt kapnak az abban résztvevők. Menedzserek, munkások, az állam adók formájában, mindenki.

Mennyi bér adható, hogy a gazdasági tevékenység fenntartható legyen?

Az első legfontosabb a piac, azaz amit a gazdasági tevékenység előállított, legyen az bármi is, mennyiért adható el. A verseny nagy, sokan vannak a piacon. A gazdasági tevékenység hasznából a munkavállalók felé történő kifizetés tehát a piac gazdaság egészének teljesítményétől, függ. Nyilván ezen belül még sok mástól is, - adók, stb - de a lényeg, hogy annyi adható, amit a haszon megenged.

Haszon nélkül nincs működtethető gazdasági rendszer. A kifizetett munkavállalói pénzek mesterséges szabályozásával óvatosan kell bánni. A gazdasági tevékenység szabályozását a munkaadók, a munkavállalók és a rendszer egyensúlyát felügyelő Kormány együttesen tudja elvégezni.
Tetszik, nem tetszik. A meg nem termelt gazdasági haszonból kiáramló fedezetlen pénzmennyiség felborítja az egyensúlyt, a megtermelt haszonból túlzottan kiáramló pénzmennyiség ugyanúgy boríthat, csak más módon.
A végeredmény egyik esetben sem lesz a jövőre , azaz a gazdaság egészének növekedésére nézve pozitív hatással.

A munkaadói és munkavállalói érdek azonban ütközik.

Ez nyilvánvaló. Különösebben nem kell magyarázni. Kezelni kell. Abban az esetben, ha a munkavállaló, munka adó, és kormány összhangban állapít meg pénzkiáramlást szabályozó keretet, - amely leegyszerűsített módon - bér formájában is kifejezhető, a gazdasági növekedés mozgástere nő. Ha bármelyik oldal túlzott pénzmennyiséget tol be vagy vesz ki a rendszerből, a gazdasági körforgásból, a piac azt negatívan fogja lereagálni.

Miért és mikor jó, ha emelkedik a minimálbér?

A kifizetett pénzmennyiség növelése, a fentebb említett három részvevő közös egyetértése alapján a gazdasági növekedést segítheti elő, ösztönző erő, egyszerűen már csak azért is, mert mindegyik részvevő elemi érdeke azonos a döntéshozatalban: A növekedés. A növekedés folyamatossá tétele megfelelő kontroll mellett.

Végletesen leegyszerűsítve, a bérek kiáramlásának szabályozásakor, az alsó kiáramlási szint - minimum szint - folyamatos emelkedése olyan gazdasági szabályozó eszköz, amely a gazdaság minden résztvevője számára hasznos. Ösztönöz a jobb teljesítményre. Felhúzza a keresletet, a munkaadóakat hatékonyság javulásra készteti, az állam szabályozó szerepe átláthatóbb. A minimálbér mint bérszabályozási eszköz növeli a piac szereplőinek bizalmát, a növekedés pozitív üzenete.

Az új akcióterv különös figyelmet fordít a gazdaság legkisebb szereplőire. Például a munkáshitel mostantól elérhetővé vált a dolgozó fiatalok számára. A kis építőipari vállalkozások számára pedig a vidéki otthonfelújítási program nyújt támogatást, míg a kis- és közepes vállalkozások számára a Demján Sándor-program kínál új lehetőségeket.