Vérlázító! Ötmillió forint mínusszal indult a férfi adventje

Nagy erőket fordít a kormány és a rendőrség arra, hogy minél hathatósabban fellépjenek korunk egyik legnagyobb bűnözői formája ellen, a kiber térben elkövetett csalásokkal szemben. A felderítési-nyomozói munka mellett ugyanolyan fajsúlyos területnek számít a prevenció, a megelőzés, hiszen az elsődleges védelmi pajzsot mi magunk jelentjük. Annak ellenére, hogy megannyi információval, tanáccsal szolgálnak számunkra a különféle rendvédelmi, bűnmegelőzési szervezetek, és már a szolgáltatók, pénzintézetek is, olykor szélmalomharcnak tűnik a helyzet. De nem szabad feladnunk, mert ha a csalók nem restek újra és újra próbálkozni, akkor nekünk még nagyobb éberséggel kell lenni, s figyelni-vigyázni közvetlen hozzátartozóinkra is. Egyet ne felejtsenek el: mi vagyunk lépéselőnyben, hiszen nálunk van az, amire a bűnözők ácsingóznak! Novemberben is több feljelentés érkezett a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságra nagyobb összegű, már-már vérlázító csalási esetekről. 

Ezek közül Kiss Dénes rendőr őrnagy, a bűnmegelőzési alosztály vezetője ismertetett egy hihetlen svindler-sztorit, ami egy rácalmási hölggyel történt. De az őrnagy ismertetett néhány olyat is, ahol olyan csalási módszereket alkalmaztak, amelyekkel advent időszakában, a karácsonyi ajándékok vásárlása apropóján talán gyakrabban próbálkozhatnak a rossz szándékú emberek. 

50 ezret kért volna, 5 milliót vettek el tőle

Egy 63 éves nagyvenyimi férfi a Facebook adás-vételi felületén, a Marketplace-en szeretett volna eladni egy téli gumiabroncs szettet. Jelentkezett is rá egy "vevő", aki azt adta elő, hogy ő már felvette a kapcsolatot az egyik futárcéggel, át is adta az abroncsok vételárát, és az eladónak csupán csak adatot kell egyeztetnie a futárszolgálattal. Ehhez "segítségül" átküld neki egy linket, ahol majd megadhatja a szükséges információkat. Ez egy tipikus példa az adathalászos módszerre, ugyanis a link rendszerint egy hamis, a csalók kezelésében lévő weboldalra vezeti a sértetteket (ahol jellemzően valamilyen közismert cég arculati elemeit is felhasználják, hogy ezzel is megtévesszék az embereket). A venyimi férfi mit sem sejtve, rákattintott a kapott linkre, ahol sajnos a bankkártya adatait is megadta.

A jelen eset kapcsán abba is gondoljunk bele, hogy ha az állítólagos vevő elméletileg már átadta a termék vételárát a futárcégnek, akkor miért is kellene megadnunk bármilyen banki adatunkat? A venyimi férfi 50 ezer forintért szerette volna eladni az abroncsokat, ehelyett azzal kellett szembesülnie, hogy ismeretlenek 4.999.999 forintot elutaltak a számlájáról egy másik számlaszámra.

Ugyanígy járt egy 56 éves dunaújvárosi nő is, aki egy kabátot szeretett volna eladni a Marketplace-en. A csalók módszere ugyanaz volt: jelentkezett egy vevő, aki állítólagosan már mindent elintézett a futárcéggel, és küld egy linket, ahol az eladónak néhány adatot kellene megadnia az ügylet sikeres lebonyolítása érdekében. Sajnos a nő eleget is tett a "feladatnak", ami után 699 ezer forinttal károsították meg a számláját.

Hiába tudjuk, az ijedség felülírhatja

Sose legyünk könnyelműek, mert a csalók empátia nélkül, módszeresen próbálnak pszichológiai trükköket is bevetni a kiszemelt áldozatukkal szemben. Sajnos még mindig sikerrel járnak azzal, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat, olyan hamis történettel körítve, hogy a sértett bankszámláján gyanús pénzmozgást látnak: kedves, udvarias személyként mutatkoznak be, és teljeskörű segítséget ajánlanak ahhoz, hogy ismét biztonságban tudhassa a pénzét a sértett. Ehhez társul még a hívás váratlanságából, valamint a pénzünk, a megtakarításunk elemi fontosságából adódó ijedség, rémület, és már nagy eséllyel nyert ügye lehet a csalónak, hiszen ki ne akarná azonnal megvédeni a vagyonát?

Bizonyára így érezhette az a 60 éves dunaújvárosi nő is, aki a közelmúltban esett áldozatául egy ilyen telefonos csalási módszernek. A hívó fél banki ügyintézőnek adta ki magát. A szövege a szokásos volt: gyanús pénzmozgást látnak a számláján, amit úgy védheti ki, ha zárolja a számláját, és ehhez szükség van a banki adataira. A hölgy pedig be is diktálta azokat, talán még megkönnyebbülten is tette le a telefont. Viszont amikor meglátta, hogy 93 ezer forintot vettek le a számlájáról egy ATM-ből, akkor villámcsapásként érte a felismerés, hogy sajnos alászaladt a csalók módszerének, hiszen ekkor bevillant neki minden addigi prevenciós tanács. Azonnal hívta a bankját, és letiltotta a számláját. Ekkor kiderült az is, hogy már apple pay-hez is hozzárendelték a csalók a számlaszámát (ez azt jelenti, hogy csináltak egy digitális bankkártyát a megadott adatokkal, amellyel tulajdonképpen bárhol fizethettek volna vele).

Jegyezzük meg, hogy ne legyen több vérlázító eset!

• A bankok nem hívnak fel olyan ürüggyel minket, hogy gyanús pénzmozgást látnak a számlánkon! Ha mégis kapunk ilyen megkeresést, akkor először mindig érdeklődjünk utána a bankunknál, akár a pénzintézet központi telefonszámán, akár személyesen a bankfiókban. Bátran mondjuk meg a hívó félnek, hogy előbb szeretnénk meggyőződni a jelzés hitelességéről, és egyáltalán ne törődjünk azzal, ha ekkor akadékoskodnak a vonal másik végén!
• Egy banki ügyintéző nem kéri (és nem is kérheti) az ügyfél netbankos belépési adatait, vagy a bankszámlához, bankkártyához tartozó szenzitív adatokat (név, kártyaszám, lejárati dátum, CVC-kód), ezért ne is adjuk meg semmilyen formában!
• Minden gyanús telefonhívást, e-mailt vagy üzenetet haladéktalanul jelentsünk a rendőrségnek, hiszen a lakossági együttműködés segít a hasonló esetek visszaszorításában!

A rendőrség októberben egy újabb nagyszabású elfogásról számolt be: a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztályának nyomozói 21 olyan büntetőeljárásban koordináltak és hangoltak össze rajtaütéseket, mely ügyekben az elkövetők az online térben csaltak ki több mint 57 millió forintot áldozataiktól. A rendőrök közel 5 millió forintot és 2870 eurót foglaltak le a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzése érdekében.