2024.12.07. 07:00
Büntetés-végrehajtás központja lett az ősi birtokból
Rosti Pál nevéről nagyon sokaknak - még Dunaújvárosban is – legfeljebb a nevét viselő gimnázium jut eszébe. A halálának 150 éves évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat rávilágított arra, hogy Rosti Pál, Pálhalma névadója és korabeli földesura kimagasló személyisége volt hazánk történelmének. Pénteken hajdani birtokán és a sírjánál is róla emlékeztek.
Pálhalmán, az ősi birtokon levő emléktáblát pénteken koszorúzták meg a Pentele Baráti Kör Egyesület tagjain és a Rosti gimnázium diákjain kívül, a település mai „lakói“ a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet és a Pálhalmai Agrospeciál Kft. képviselői is. Pálinkás Bertalan, a Pentele Baráti Kör Egyesület elnöke idézte föl a jeles személyiség életének Pálhalmához köthető eseményeit. Az elnök szinte személyes küldetésének tekinti, hogy Dunapentele jelentős személyiségeinek sikerei és értékei ne menjenek feledésbe, különösen elkötelezett Rosti Pál mellett. Korábban az ő általa összegyűjtött és rendszerezett dokumentumok segítségével Őze Áron állította színpadra Rosti Pál életét. Rendkívül izgalmas előadás született, sajnálatos, hogy a jeles évforduló alkalmából ez az előadás nem ismétlődhetett meg.
Pálinkás Bertalan felelevenítette a jeles földrajztudós életének jeles eseményeit, külön hangsúlyozta, hogy milyen fontos szerepet játszott Pentele kulturális és művészeti életében.
Barkóczi Rosti Pál 1847-ben örökli meg a dunapentelei birtokát. Külföldi tanulmányai és amerikai útja után az 1860-as években veszi irányítása alá, mintagazdaságot, szép rózsagyűjteményt, művészeti központot teremt. Dunapentele mezőváros oktatásügyének és közéletének szellemi vezére volt. Birtokát róla nevezték el, 1874-ben itt hunyt el.
A pálhalmai koszorúzást követően a neves földrajztudós és fotográfus sírjánál is elhelyezték az emlékezők a tisztelet virágait. Szmodics László, a Rosti gimnázium tanára beszédéből a művész és tudós Rosti arcképe rajzolódott ki.
Rosti korán a sportok, a világnyelvek, a szépírás, a zene, a művészetek kedvelője és ismerője lesz. Egyik nevelője az első ismert magyarországi dagerrotípiákat elkészítő Vállas Antal, a matematika, a földrajz tudósa, aki a szabadságharc leverése után kitelepül Amerikába. Szemléletét és tanítását követve bizonyosan hozzájárul ahhoz, hogy Pál majd maga is világutazóvá váljon. 1860-tól hol Pesten, hol Dunapentelén él. 1860 decemberében a Fejér megyei bizottmányban Dunapentele képviselőjévé választják.
Miért is volt kiemelkedő Rosti Pál?
Íme néhány tény:
- SPORT
Rosti Pál legalább akkora figyelmet fordít testi, fizikai állapota karbantartására, mint szelleme pallérozására. Társaival megalapítja a Budapesti Hajósegyletet. 1862-ben barátjával, müncheni egyetemi társával, távoli rokonával, Birly Istvánnal Rotterdamtól Pestig nemzetközi figyelmet keltő csónaktúrát teljesítenek, kétpár evezős, mini vitorlás lélekvesztőn, ami korábban még senkinek sem sikerült. Rajnán fel (!)- Majnán fel (!) – a Lajos csatorna zsiliprendszerén át Kelheimig – s onnan a háborgó Dunán le Pestig! Rekorddöntés, másfélezer kilométer, magyar zászlóval, a pesti csolnakda egyenruhájában. - ZENE
Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Richard Wagner és Liszt Ferenc barátja, zenei programok szervezője, egyesületek tagja. A zenei bemutatókról, fesztiválokról cikkeket jelentet meg, egyike azoknak, akik legtöbbet tesznek a Zeneakadémia megalapítása és Liszt Ferenc kinevezése érdekében. Rosti egyébként Eötvös, Trefort, Deák Ferenc, Andrássy Gyula felé is személyesen jár el ez ügyben. Liszt Ferenc állandó kísérője Magyarországon. - KÖZÉLET:
Tagja Dunapentele mezőváros képviselő-testületének. 1870-ben a Dunapentelei Kaszinó Társaság egyik alapítója, mely a település első polgári értékeken alapuló és azokat kifejező kulturális egyesülete. 1871 A Magyar Királyi Természettudományi Társulat tagja.
1872-től Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Dunapentele szellemi arculatának meghatározó személyisége, a dunapentelei iskolaszék elnöke, helyben a klasszikus zenei oktatás kezdeményezője és szervezője. Sógorai, Eötvös József és Trefort Ágoston révén a vallás- és közoktatásügyek beavatott ismerője.
Társasági ember, legalább hat nyelven beszél, többek között a pesti Wohl nővérek híres irodalmi szalonját látogatja, ahol a Wohl nővérek őt zseniális Rostiként emlegetik. Példamutató a magyar hagyományok megőrzésében is. A sok közül egy örök érvényű idézet Rosti Páltól: “.Jaj annak a népnek, mely régi nemzeti, specifikus szokásait elhanyagolja! Minden elhagyott régi szokás egy darabka, ami a nemzeti jellegből törik le, míg végre csak a törzs marad, de csak mint tuskó…”
1874. december 20., a Vasárnapi Újság írja: Ritka szép és gazdag rózsagyűjteményéről nevezetes kerti Tusculanumban lakott. Itt érte a halál 1874. december 7-én. Másnap, végakarata szerint a pentelei római katolikus temetőben helyezik örök nyugalomba.
Liszt Ferenc levelezésében az év három nagy halottja közé sorolja Rosti Pált.