Vattacukorszerű reggel

Minden évszakot szeretek, ha választani kellene a tavasz kerülne a képzeletbeli dobogó tetejére. Hamarosan beköszönt a naptári tél, a fák is megváltak színpompás lombjuktól és nem marad más, mint a szürkeség, igen, az hiszem ez az a dolog, amit a legjobban nem kedvelek ebben az időszakban. Nem vagyok ezzel egyedül. Rájöttem, hogy elég ránézni az égboltra, ami ma korán reggel is csodás színekben tündökölt és máris felülírja a komor színek egyeduralmát és derűsebben tekint az ember elkövetkezendő hónapokra, míg el nem jutunk ismét a madárcsicsergős tavaszig.