2024.11.02. 20:00
Az 1956-os forradalom végnapjai városunkban
1956-os sztálinvárosi eseményeket vette górcső alá Kronászt Margit történész-múzeulógus. Az 1956-os forradalomnak nemcsak a híre, a leverése is később ért el városunkba.
1956-os sztálinvárosi eseményeket vette górcső alá Kronászt Margit történész-múzeulógus. Az előzőekben arról írtunk, hogyan élték meg az itt élők a forradalom kitörését, most a novemberi eseményekből és visszaemlékezésekből szemezgettünk.
Az 1956-os forradalom végnapjai
November 7. után már az egész város szovjet megszállás alatt volt, sokan a pincékbe menekültek, priccseket készítettek. Voltak, akik csak később mentek le, úgy vélték, hogy nem szükséges korábban. A nemzeti bizottság, a katonai főparancsnok és a vasmű központi munkástanácsa összehangoltan irányították a szabadságküzdelmet.
Mozgósították a 18 és 60 év közötti férfiakat, a megfigyelő-szolgálatra jelentkezetteket a Városházán, a lövegek kezeléséhez értőket a Bartók Béla Kultúrházban vonták össze.
November 7-én hajnali 3 órakor három irányból megindult a támadás a város ellen.
Gosztonyi Péter adatai szerint az agresszorokkal vívott ütközetben tízen hunytak el.
Városunk katonai parancsnokát, Nagyéri Károlyt, 1957. május 23-án ítélte el a Budapesti Katonai Bíróság népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette miatt. Életfogytig tartó börtönbüntetéséből 5 év, 5 hónap és 3 napot töltött ki.
K. A. Kronászt Margitnak elmesélte, hogy azután elővették az embereket, így a többi között édesapját is meghurcolták, és K. Cs. barátjának az édesapját, K. F.-t is. Borhi Annát is részvétele miatt hurcolták meg, azonban mivel a városban sokan szerették őt, mindenki ott segített rajta, ahol tudott – köztük Tapolczai Jenő tanácselnök is. Anna a későbbiekben elkerült a városból és filmrendezéssel kezdett foglalkozni: főként dokumentumfilmeket készített, köztük olyat is, amely városunkat mutatta be.
M. L., aki szinte egész pályája alatt viselte 56 következményét, elmondta, hogy számára 1956 nem is a fegyveres harcokról szólt, hanem arról, hogy lazítsunk azon a szorításon, ami tulajdonképpen a tehetséget nem engedte kibontakozni, ami lakásokhoz nem engedett jutni olyan embert, aki nem volt párttag.