Dunaújvárosi tűzoltók is bevetésen voltak a magorlandi földrengésnél

A Hunor egy olyan hazai mentőalakulat (dunaújvárosi tűzoltókkal is megerősítve), amely a különféle veszélyhelyzetek, katasztrófák során kutatási és speciális mentési feladatokat tud ellátni, legyen az árvíz, erdőtűz vagy akár földrengés sújtotta terület. A százhatvan kiképzett szakember között vannak tűzoltók, orvosok, ápolók, kutatómentők, keresőkutyás egységek, műszaki specialisták, önkéntesek. A mentőszervezetnek négy dunaújvárosi és két székesfehérvári lánglovag is tagja. Külföldi missziókra is azonnal bevethető az egység a lakosság élet-, egészség és anyagi javainak védelme érdekében. Ehhez szükséges a nemzetközi minősítés, amelyen szigorú szempontoknak kell megfelelni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte, az Európában működő harmincnégy, úgynevezett nehéz minősítésű (USAR) csapatból Magyarország az első, amely már harmadszorra újíthatta meg az ENSZ INSARAG minősítését. A minősítő gyakorlat szeptember 24-én vette kezdetét, ezen a keddi estén kapták meg a riasztást a Hunor Mentőszervezet tagjai.

Amikor riasztást kap a szervezet, elrendelik a készültségi állapotot. A Hunor tagjainak ekkor 3 órán belül össze kell csomagolniuk és a protokollnak megfelelően el kell jutniuk a Gazdasági Ellátó Központ budapesti, Ferihegyi úti raktárbázisára (ez a főhadiszállásuk). Ha külföldi misszióról van szó, akkor legkésőbb 48 órán belül már a helyszínen végzik a szükséges beavatkozást. 

Minderről még Bauer Ákos tűzoltó százados,  a dunaújvárosi hivatásos tűzoltó-parancsnokság szolgálatparancsnoka mesélt lapunknak annak apropóján, hogy a Hunor mentőcsapat tagjaként 2023 februárjában részt vett a törökországi földrengés mentési munkálataiban, és bajtársaival együtt tizenhét túlélőt emeltek ki a romok alól.

Szeptember 24-én Bauer Ákos is riasztást kapott a minősítő gyakorlatra.

Mint arról a katasztrófavédelem beszámolt, este nyolc órára összeállt a bázison a csapat: 83 hivatásos tűzoltó állt bevetésre készen, mellettük pedig 12 önkéntes (kutyavezető, állatorvos, statikus mérnök, az Országos Mentőszolgálat orvosai és mentőtisztjei) várta az utasításokat. Aznap éjszaka a csapat felmálházta a 36 órás gyakorlathoz szükséges felszerelést. A menetoszlop hajnalban ért a debreceni repülőtérre, majd innen mentek tovább a hajdúszoboszlói romkutató bázisra.

Itt jött aztán az igazi próbatétel: 11 tonnányi felszereléssel, számos új eszközzel és felszereléssel kellett teljesíteniük a feladatokat. Már a koordinációt, az irányítási műveleteket, a bázisállítást is szemlézték a kilenc országból érkező szigorú szakértők, de például azt is vizsgálták, hogy több napon keresztül miként képes önellátóan tevékenykedni a Hunor. Hajdószoboszlón van egy nehéz gyakorlati pálya, egy romváros, amelyhez hasonló csak a valódi földrengés vagy más katasztrófa után látható.

A terepgyakorlat forgatókönyve szerint szeptember 24-én 15 óra 27 perckor a Richter-skála szerinti 7,5 erősségű földrengés sújtotta Magorland központi régióját, a rengés tizenöt kilométer mélyen történt, és súlyos károkat okozott a fővárosban. Az első jelentések 21 halottról, 1500 sérültről és 200 eltűnt személyről szólnak. Az első becslések szerint 25 ezer ember vált otthontalanná, 2000 épület azonnal összedőlt, 6500 súlyosan károsodott. A régió hatvan százalékában teljesen megszűnt az energiaszolgáltatás, valamint a gázszolgáltatás és az ivóvízellátás is. A teljes elektronikus kommunikáció összeomlott. Ebben a gyakorlati környezetben kellett bizonyítania a mentőalakulat 78 tagjának, hat keresőkutyával, az ENSZ INSARAG irányelveinek megfelelően.

Sokrétű feladatok voltak: felderítés; az áldozatok, túlélők keresése során betonelemeket, falszakaszokat vágtak át; többtonnás tömböket emeltek meg; kötélpályát építettek; alpintechnika segítségével hoztak le egy sérültet a magasból. Kutattak szűk, sötét járatokban, hallgatták műszerekkel a romok alól érkező zajokat, segélykiáltásokat, használták a mentőkutyák érzékeny orrát, kifinomult hallását. Az egészségügyi komponens elvégzett egy bonyolult műtétet is a romok alatt: egy túlélőt csak úgy tudtak kiemelni, ha előbb amputálják a bal karját. Emellett az áldozatok, túlélők keresése során betonelemeket, falszakaszokat vágtak át, többtonnás tömböket emeltek meg, kötélpályát építettek. Kutattak szűk, sötét járatokban, hallgatták műszerekkel a romok alól érkező zajokat, segélykiáltásokat, használták a mentőkutyák érzékeny orrát, kifinomult hallását.

A magyar mentőcsapat sikeresen teljesítette a gyakorlatot is, ezáltal harmadszorra is megújította a nemzetközi minősítését. Az ENSZ INSARAG Titkárságának képviselője, Emmanuel Chapeau kiválóra értékelte a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezetet. Beszédében a csapat profizmusát, önfeláldozó küldetéstudatát emelte ki.