Júlia bronzéremmel tért haza a frizbi világbajnokságról

Kulcson már a világverseny előtt érezhető volt a forró szurkolói hangulat, hiszen egy fiatal helyi lány, Kőhalmi-Himfy Júlia, álmait követve a válogatott tagjaként képviselte hazánkat az Egyesült Királyságban. Júlia teljesítménye nemcsak a szülőfalujának, de egész Magyarországnak büszkeséget hozott. A csapattársak kitartása és összetartása pedig újabb példája annak, hogy kicsi, de elszánt nemzetünk mire képes a világ élvonalában. 

Út a világbajnokságig

Júlia számára már az is óriási megtiszteltetés volt, hogy beválogatták a csapatba. „Amikor megkaptam az értesítést, hogy én is a keret tagja lehetek, szinte azonnal visszaigazoltam a részvételt, és izgatottan vártam az edzőtábort” – mesélte. Az edzőtábor a Dunavarsányi Olimpiai Központban zajlott, ahol a csapat minden tagja intenzív felkészítésen vett részt. A birminghami helyszín pedig még különlegesebbé tette az élményt, hiszen ez volt Júlia első repülőútja is. „Kettős izgalommal vágtam neki az útnak, hiszen először repültem” – tette hozzá mosolyogva.

A világ legjobbjai ellen

A világbajnokság hat napig tartott, és a magyar csapat minden egyes meccsen kiélezett küzdelmet vívott. Az első mérkőzésükön Szingapúr ellen léptek pályára, ahol bár végül alulmaradtak, Júlia számára különleges pillanat volt, amikor megszerezte csapata első pontját. „Nagyon izgultam, hiszen ez volt az első világversenyem. Hihetetlen érzés volt, amikor sikerült elkapnom a korongot, és megszereztem az első magyar pontot is” – mondta büszkén.

A második napon két meccs várt rájuk: először Kína ellen sikerült győzniük, de Kanada ellen sajnos vereséget szenvedtek. Ez utóbbi mérkőzés azonban meghatározó volt a csapat összekovácsolódása szempontjából. „Úgy éreztük, hogy kezdetben az összeszokottság hiánya okozott problémákat, de a meccsek végére már egy igazi csapatként működtünk” – emlékezett vissza Júlia.

A bronzmeccs drámája

A világbajnokság legnagyobb kihívását a bronzmeccs jelentette, ahol ismét Szingapúr ellen kellett küzdeniük. „Ez egy brutálisan hosszú mérkőzés volt, 3 és fél órán át tartott, ami a megszokott 100 perces meccsekhez képest rendkívüli ” – mesélte Júlia.

A döntő pontnál Júlia sikeresen védte az ellenfél támadását, majd a csapat megszerezte a győztes pontot. „Ez volt életem legfárasztóbb meccse, és örökké emlékezni fogok rá” – tette hozzá Júlia.

Történelmi eredmény és ünneplés

A bronzérem megszerzését követően a csapat Birminghamben egy kerti partin ünnepelt, ahol élő zene és közös játékok tették felejthetetlenné az estét. Júlia szerint a csapat tagjai között szoros barátságok alakultak ki, ami kulcsfontosságú volt a sikerhez. „Nagyon jó közösség lettünk végül, és ez rengeteget segített abban, hogy ilyen eredményt érjünk el” – mondta.

A bronzérem hatalmas elismerés, különösen egy olyan mezőnyben, ahol már az első nyolc közé kerülés is bravúrnak számított. „Nagyon meghatott a szurkolók szeretete és a sok elismerő szó, amit kaptunk. Ezúton is köszönöm mindenkinek” – hangsúlyozta a fiatal sportoló.

Mit tanultunk a világ legjobbjaitól?

Júlia szerint az ázsiai csapatok játékstílusa különösen érdekes volt. „A távol-keleti csapatok, mint Szingapúr és Kína, miniatűr passzokkal viszik előre a korongot, amit nagyon nehéz volt kivédeni. Ez a gyors és fürge játékstílus segítette őket abban, hogy kiegyenlítsék magasságbeli hátrányaikat. Bár kezdetben nehéz volt alkalmazkodni, a későbbi meccsek során már jobban kezeltük ezt a stílust” – magyarázta Júlia.

A kanadai és amerikai csapatok is mély benyomást tettek rá. „Míg nálunk néhány tíz játékosból választották ki a világbajnokságra utazó 18 fős keretet, addig a kanadai és amerikai csapat több száz játékosból állt össze. Ők nagyon alaposan készülnek, és az egyes ellenfelek játék technikáját is kielemzik. Ennek ellenére a versenyprogram végén sikerült szoros meccset játszanunk az USA-val, ami szintén óriási eredménynek számít” – tette hozzá.

A magyar frizbi válogatott és Kőhalmi-Himfy Júlia bebizonyították, hogy kemény munkával és összetartással bármi elérhető. Az U20-as korosztály történelmi bronzérmére méltán lehet büszke az egész ország, és Júlia személyes példája is mutatja, hogy a kitartás és az elhivatottság milyen messzire repíthet egy sportolót.