Az Egzotikus Állatpark is kedveskedik a magyar állatkertek napján

Augusztus 9-én a magyar állatkertek ünnepe alkalmából az előszállási Egzotikus Állatpark kedvezményes (500 Ft-os) gyermekjeggyel kedveskedik a fiatal látogatóknak. 

– írják a közösségi oldalukon. 

Magyarországon az első állatkert 1866. augusztus 9-én nyílt meg, amely nem más, mint a Budapesti Állat- és Növénykert. Az állatkertek népszerűsítésére és emlékül hazánkban augusztus 9-én tartják az Állatkertek napját, és ezen a napon szervezik meg az Állatkertek Éjszakája rendezvényt.

Országunkban 14 állatkert és vadaspark található meg a következő városokban: Budapest, Budakeszi, Debrecen, Gyöngyös, Jászberény, Kecskemét, Veszprém, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Győr, Veresegyház.

A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben.

A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy „a szemet és lelket gyönyörködtesse”. Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Ezt a kertet egyébként Gárdonyi Géza is megemlíti az „Egri csillagok”-ban.

Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a „Nyulak szigete” arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron.

A török kiűzése után ismét divatba jött a magán-vadaskertek létesítése, s ez nem változott egészen az első világháborúig. E kertekben néha egzotikus állatfajok tenyésztésére is kísérletet tettek.