A Hold világnapja van ma, július 20-án

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” (Neil Armstrong 1969)

Minden év július 20-án tartják a Hold napját, annak az emlékére, hogy az Apollo–11 amerikai űrhajó legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon lépett a Holdra. Az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa leszállt a Hold felszínre. Erre emlékezünk ma is és ezért határoztak úgy az illetékesek, hogy július 20. legyen a Hold napja. A sikeres holdra szállás ugyanis az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, az sem elhanyagolható tény, hogy a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő esemény volt.

Az Apollo 11 pontos leszállási helyét a Hold térképek ma a „Nyugalom Bázis” néven jelölik meg.

Magyarország akkor hogyan viszonyult az eseményekhez?

A holdra szállás eseményének média tálalása a szocialista Magyarországon politikai akadályokat vetett fel, ugyanis hazánk akkor a hidegháborúban az ellentábor tagja volt. A politikai és televíziós vezetők azon tanakodtak, hogy élőben közvetítsék-e az eseményeket, vagy felvételről, illetve csak egy összefoglaló jelenjen meg a Holdra szállásról, amit az amerikaiak hajtottak végre. A másik nagy kérdés az volt, hogy mindezt hogyan tálalja az írott sajtó, ha az amerikaiak esetlegesen kudarcot vallanak, akkor nincs gond, de ha sikerül nekik - mégpedig ez történt - akkor mi legyen. A televíziós közvetítésről a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága döntött, de az utolsó percig döntésképtelenek voltak. Végül az a tény döntötte el a kényes kérdést, hogy az osztrák televízió, amelynek adását Nyugat-Magyarországon tökéletesen lehetett fogni, egyenesben közvetítette a holdra szállást, ezért nem lehetett itthon elhallgatni a dolgot. Igy az MTV az Eurovízió adását átvéve egyenesben adta volna a magyar idő szerint késő este zajló leszállást. Azonban a Holdra szállást az amerikai irányítóközpont előre hozta, a magyar tv-és személyzetet viszont már hazaengedték, ezért a holdsétát már felvételről tudták csak közvetíteni, a hajnali időpont helyett reggel. Ennek ellenére közel 2 millió magyar honfitársunk láthatta a képernyőn keresztül, a nagy eseményt. Az írott sajtó is foglalkozott a témával, a Népszabadság a címlapon közölte a hírt, azonban az ilyen kivételes alkalmakhoz alkalmazott piros betűs fejléc egyszerűen elmaradt. A lapok nagy része visszafogottan, tárgyszerűen, szakmailag nagyon tényszerűen tudósítottak, de az látható volt, hogy mindenféle különösebb lelkesedés nélkül.

Vannak, akik kételkedtek abban, hogy a Holdra szállás valóban megtörtént

Az esemény után nemsokára napvilágot látott több olyan elmélet is, hogy a holdra szállás és az Apollo–11 repülés is sohasem történt meg, helyette a NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) egy hatalmas hangárban készített mű képekkel, tévé és filmfelvételekkel hamisította meg a holdi tevékenységek dokumentációját. A kételkedők azt állították, hogy az űrhajósok fel sem szálltak, és az egész program egy nagy átverés és mindez csak a szovjetek elleni propaganda egy része. Igyekeztek különböző bizonyítékokkal is szolgálni, ezek főként az űrhajósok által visszahozott fényképeken alapultak. Ilyenek voltak például azok az állítások, hogy a fényképeken levő árnyékok helyenként nem párhuzamosak, vagy, hogy nincsennek csillagok a képeken, de előálltak még több más hasonló állítással is. A NASA és más független szakértők ezeket az összeesküvés-elméleteket tételesen cáfolták, de mégis máig népszerű elméletnek számítanak elsősorban a bulvármédiában. Vannak, akik ezt egyszerűen a mai napig nem akarják elhinni és feldolgozni.

Neil Alden Armstrong és Hold

Armstrong 1930-ban született Ohio államban. Úgy került be a történelmébe, hogy ő volt az első ember, aki egy idegen égitestre, egész pontosan a Holdra tette a lábát. Élete során volt haditengerészeti repülőpilóta, űrhajós, NASA-vezető, farmer, egyetemi tanár és az üzleti élet befolyásos szereplője is. 1962-ben jelentkezett a NASA felhívására űrhajósjelöltnek, majd szerteágazó kiképzése végén került be az Apollo programba. Előbb az Apollo–8 tartalék parancsnoki megbízatását kapta meg, majd kicsit később a legtörténelmibb küldetés, az Apollo–11 parancsnoki kinevezését. Armstrongé volt a dicsősség, hogy elsőként szállhatott ki a Hold felszínére és ekkor mondta el a fent is idézett híres mondatát. A sikeres holdsétát követően, vezetésével az amerikai űrhajósok szerencsésen visszatértek a Földre. Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én hunyt el, 82 éves korában.

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja. A Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami körülbelül a Föld átmérőjének 30-szorosa. A Hold átmérője pedig 3476 kilométer, ami hozzávetőleg negyede a Földének. A Holdnak nincsen számottevő légköre, ezért égboltja teljesen sötét még nappal is. A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Az őskor és az ókor több vallásaiban is istennek tekintették, de az iszlám szimbólumokban ma is fontos szerepet játszik.

Végezetül elmondható, hogy amikor felnézünk az égre, és megcsodáljuk a Hold szépségét, jusson eszünkbe Armstrong és bátor társai, akik életük kockáztatásával egy fontos felfedezést tettek az egész emberiségnek!

Felhasznált irodalom:

Dancsó Béla: Holdséta, Novella Kiadó, 2004.

Jay Barbree: Neil Armstrong. Az első ember, aki a Holdra lépett; előszó John Glenn, ford. Both Előd; Akkord, Bp., 2015

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981.

Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig, Akadémiai Kiadó, 1991.