Egyházüldözés a kommunista rendszerben

2023.06.02. 17:32

Leolvasztották a Kádár-rendszert övező romantikus mázat

A dunaújvárosi Krisztus király főtemplomban tartott előadást dr. Soós Viktor Attila június 1-én. Az egyháztörténész a Mindszenty Társaság és Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a bíboros életét bemutató kiállítás kurátora. A dunaújvárosi katolikus karitász szervezésében megrendezett esemény fő témája a kommunista rendszer véres egyházüldözésének bemutatása volt Mindszenty József bíboros, hercegprímás életútján és szenvedésein keresztül. Az eseményen részt vett dr. Mészáros Lajos, térségünk országgyűlési képviselője is és Baltási Nándor plébános is.

Török Tímea

Fotó: Laczkó Izabella

Az előadás - amelyet Fodor Endre, a  Nemzeti Emlékezet Bizottsága sajtófőnöke, aki egyúttal a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója is vezetett fel - hozzájárult ahhoz, hogy eloszlassa azt a romantikus mázat, ami a mai napig övezi a Kádár-rendszert és a kommunista diktatúrákat. Szó esett a kora-kádári időszak papgyilkosságairól is, amikor a hatalom kitervelt és aprólékosan kidolgozott brutális módszerein keresztül próbálta megfélemlíteni a keresztény embereket és az egyházat. A cél az emberek egyháztól való elfordítása volt. Különösen nagy port kavart egy fiatal szentgotthárdi pap, Brenner János meggyilkolása, amelynek „kivitelezői” részben maguk is gyilkosságok áldozatai lettek fecsegésük miatt, egyikük pedig Dunaújvárosba került, és itt élt haláláig, így érdekes helyi szála is volt a történéseknek. 

Az egyháztörténész bevezetőjében elmondta: – Mindszenty József Puskás Öcsi mellett a legismertebb XX. századi magyar személyiség. Mindszenty bíboros, esztergomi érsek rendíthetetlen hite, szilárd és erényes jelleme, példaadó tanúságtevő élete erős üzenet a ma emberének és a fiatalok számára is – mondta dr. Soós Viktor Attila történész.

– Mindszenty József szegényparaszti családba született 1892-ben a Vas megyei Csehimindszenten. Édesanyjával mindvégig bensőséges, szeretetteljes kapcsolata volt – utalt rá a történész –, ő még az amerikai nagykövetségre is bejárt fiához, amikor a bíboros ott élt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után.

Az üldözöttek érdekében emelte fel szavát

1903-ban iratkozott be a szombathelyi gimnáziumba, majd a vasi megyeszékhelyen elvégezte a papi szemináriumot is 1911 és 1915 között. A teológia elvégzése után először hitoktató, majd Zalaegerszegre nevezték ki plébánosnak – ismertette az előadó.

Fotó: Laczkó Izabella

– Mindszentyt 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki. Bár ő maga abszolút királypárti, de elfogadta a köztársaságot, és később Győrben, 1943 nyarán egyháziakból és világiakból álló konferencián vett részt, ahol egy esetleges katolikus közéleti párt alakításáról tárgyaltak, amiből végül nem lett semmi. 1944-ben püspökké szentelték. A második világháború idején veszprémi püspökként az üldözöttek érdekében emelte fel szavát, aktívan közreműködött a zsidó emberek menekítésében, vállalva ezzel azt, hogy a nyilas hatalommal konfrontálódik.

Ellenálló magatartása miatt 1944-en letartoztatták 

A történész felhívta a figyelmet: – Híressé vált a Mindszenty közreműködésével írt, a dunántúli püspökök által 1944. október 31-én jegyzett dekrétum, amelyben kérik a hatalmon levőket, hogy ne használják a térséget harctérnek. Ellenálló magatartása miatt 1944-ben letartóztatták Veszprémben papjai, kispapjai egy csoportjával együtt. Nem sokkal ezután Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták a nyilasok.

Nagy előrelépést jelentett karrierjében, hogy a Vatikán őt nevezte ki esztergomi érsekké Serédi Jusztinián halála után; 1945. október 2-án iktatták be, majd egy évvel később bíboros lett. Három év adatott számára a hazai egyház élén. Érseksége alatt a hitélet is megpezsdült, meglátogatta az összes püspöki székhelyt, megünnepelték a Boldogasszony évet (’47 augusztusától ’48 augusztusáig), minden egyházmegyét felkeresett és több millió zarándokkal találkozott. Tehát az országnak igyekezett lelki vezetője lenni, amit azonban a hatalom nem nézett jó szemmel, ’46-ban a politikai rendőrség külön egységet hoz létre a megfigyelésére – fogalmazott az egyháztörténész.

Fotó: Laczkó Izabella

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték

Soós Viktor Attila emlékeztetett arra: az aktivitás olyan ellenszenvet szült a pártállami vezetésben, hogy 1948. december 26-án letartóztatták, majd első fokon 1949 februárjában, másodfokon 1949 júliusában életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Enyhülést az hozott helyzetében, hogy 1955-ben megromlott egészségi állapota miatt házi őrizetbe került. Onnan 1956. október 30-án szabadították ki, majd november 1-jén egy rövidebb, november 3-án pedig egy hosszabb beszédet intézett a lakossághoz a rádióban. November 4-én az amerikai követségre ment, ami a történész véleménye szerint inkább börtönnek volt tekinthető, mert „bár önként ment oda, de nem tudott onnan önként távozni”. A Vatikán, Magyarország és a Szovjetunió közötti tárgyalások alkusorozatának tárgya lett a bíboros, ennek eredményeként 1971-ben elhagyta az országot, és előbb a Vatikánban együtt misézett VI. Pál pápával, majd Bécsben telepedett le. Közben a pápa 1974-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, „ami elfogadott, de mélyen megviselte”.

Fotó: Laczkó Izabella

Mindszenty József 1975-ben bekövetkezett halála előtt úgy rendelkezett, hogy addig, amíg idegen csapatok állomásoznak Magyarországon, ne temessék el szülőföldjén. 1991-ben hozták haza holttestét, noha akkor még voltak szovjet katonák az országban. Hitvalló tevékenysége alapján 1994-ben indult boldoggá avatási eljárása, ehhez azonban csoda kimutatására van szükség – mutatott rá Soós Viktor Attila. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában