2023.05.20. 10:00
No Mow May – Új kihívás: ne vágj füvet májusban!
Érdekes kihívás terjed hazánkban, az úgynevezett vágatlan május. A kezdeményezés a kerttulajdonosokat arra ösztönzi, hagyják érintetlenül zöldterületüket a tavasz utolsó hónapján, azaz ne vágjanak füvet.
süni, kert illusztráció
Fotó: BushAlex
No Mow May
A „No Mow May”, avagy fűnyírásmentes május még 2019-ben indult Angliából, környezetvédelmi céllal. A parlagon hagyott területek ugyanis különböző vadvirágoknak adnak otthont, a beporzó rovarok legnagyobb örömére. A kihívás az országban is hódít, a vélemények azonban megoszlanak.
Fotó: Anna Om
A magasra nőtt fű sokak számára a hanyagság jele, a fűvágás mellőzésével viszont a pázsit kevésbé szárad ki, és a beporzóknak is nagyobb életteret és több táplálékot biztosítunk, tájékoztat Facebook-oldalán a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország. A kihívás sokak számára szimpatikus, rengetegen gondolják úgy, hogy a „békén hagyott” kerttel nem csak a környezetet védjük, de az természetbarátabb hatást is eredményez.
A vágatlan májusról ifj. Jenei Ferenc méhészt is megkérdeztük, aki elmondta, a beporzó rovarok számára mindenképpen kedvező, ha virágokkal teli területet biztosítunk számukra. „Virágzó növényeket a virágzási idő alatt ne zargassuk, a parlagon hagyott területeken pedig indokolatlanul ne vágjuk le a növényzetet; ezzel biztosan segítjük a méheket” – mondta. Megjegyezte továbbá, ha a civil ember segíteni szeretné a beporzókat, akkor inkább a vágatlan májushoz csatlakozzon, ugyanis vannak olyan, a köztudatban elterjedt akciók, amellyel inkább több kárt okozunk, mint hasznot. „Elterjedt az a trend például, hogy a méheket cukros vízzel kell itatni. Ez viszont szigorúan tilos, és csak problémát okoz.” – említette a méhész.
A ne vágj füvet kihívásra érkezett pozitív reakció mellett a negatív hatás is számottevő. Sokan az allergiával küzdők szempontjából közelítik meg a kérdést, mások az esztétikai részét veszik figyelembe. Köztes megoldásként számos kerttulajdonos csak a kert felét ritkítja meg, szabadon hagyva a terület másik részét, mások pedig csak egy bizonyos nagyságú sávot hagynak érintetlenül, ezzel biztosítva a méhek legelőjét.
Érdemes elgondolkozni tehát azon, hogy csatlakozunk-e a kezdeményezéshez. A véleményeket figyelembe véve ugyanis a döntés végül rajtunk áll.
