A szeméremsértés és szexuális visszaélés különbségei és átfedései

A bűncselekménynek passzív alanya nincs, a cselekmény észlelői sértettnek tekintendők. A klasszikus szeméremsértés szerint a tettes magát szeméremsértő módon mutogatja. Ennek szituációs eleme a más előtti elkövetés. A „más előtt” mutogatás azt jelenti, hogy megvan a lehetősége annak, hogy a cselekményt az elkövetőn kívül legalább egy másik személy észlelje; az észlelésnek bekövetkeznie sem kell. A bűncselekmény megvalósulásához egyszeri szeméremsértő megmutatás elegendő. A szeméremsértés rendbelisége a sértettek száma szerint alakul, folytatólagosság pedig ugyanazon sértett vonatkozásában lehet. 

A más megfogalmazás ellenére a szeméremsértő magatartás gyakorlatilag azonos jelentést hordoz a szeméremsértő magamutogatással. A gyermek előtti, mással folytatott szexuális cselekmény is tényállásszerű. 

E bűncselekményt különös gonddal kell vizsgálni az elhatárolását más nemi bűncselekményektől. Ha a szeméremsértő magatartás egyben a gyermek szexuális cselekményre való rábírására irányul, akkor a cselekmény szexuális visszaélésnek minősül. Bár a büntetési tételek azonosak (tehát nincs súlyosabb bűncselekmény), de a kétszeres értékelés tilalmát sértené a szexuális visszaélés és a szeméremsértés halmazatának megállapítása. További érv, hogy abszurd lenne, hogy aki a rábírás érdekében mutogatja magát a gyermek előtt, annak a terhére bűnhalmazatot kell megállapítani, amíg ha a gyermeket például szexuális cselekményt meg nem valósító módon simogatja vagy elkezdi vetkőztetni, csak visszaélés miatt felelne. Az objektív szeméremsértés azokat a magatartásokat fogja át, amelyek nem minősülnek szexuális cselekménynek annak következtében, hogy az ahhoz szükséges súlyos szeméremsértési fokot nem érik el, azaz nem járnak nemi szerv megérintésével. A magatartások – súlyosan szeméremsértő jelleg hiányában – szexuális célzattal is megvalósulhatnak. De szexuális célzat nélkül a mással szembeni súlyosan szeméremsértő magatartás is e bűncselekmény szerint tényállásszerű. 

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd

További jogi cikkeink