Sikeres volt a 8. Dunai Kék Szalag akció Dunaföldváron

A rendezvény célja az volt, hogy emlékezetes maradjon a vizeink és közöttük kiemelt helyen a Duna védelme, és nem mellékesen a szabadidő ilyen, mozgással való eltöltésének a módja. A szervezők arra is biztatták a résztvevőket, hogy a gyermekeikkel és a szeretteikkel vegyenek részt rajta. 

A házigazda, Dósa Zoltán, a Beszédes József Vízitúra Sportklub elnöke volt. – Ez most már egy hagyományőrző eseménynek számít. Az ötletgazda, Varró Kati és György Márti voltak, hiszen első alkalommal az ő szervezésükben jött létre ez az esemény, a Kék Szalag. Mára már egy egész nagy rendezvénnyé nőtte ki magát. E mellé álltunk be támogatóként a Princz zöldségessel együttműködve, a magunk eszközeivel. Mi a cél helyszínének biztosítását, a frissítőpont fölállítását és ellátását vállaltuk el. Örömmel láttuk, hogy ez a kis energiapótlás, a gyümölcs, ásványvíz, szőlőcukor és egy kis édesség örömöt okozott a célba érkezőknek. Az indulóknak többször is kihangsúlyoztuk, hogy ez nem verseny. A célunk, hogy a víz világnapjára és ennek a csodálatos folyónak a védelmére hívjuk föl a figyelmet, de nemcsak mára, hanem a mindennapokra is. Biztos, hogy az ideérkezők egyből megérezték, hogy minden transzparenst felülmúl ez a látvány, a Duna panorámája. A mai napig sem tudtam megszokni, megunhatatlan, hiszen talán percről percre új arcát mutatja felénk. Ez a csoda, és a jó levegő várja azokat, akik ide bármelyik nap lesétálnak, vagy idejönnek sportolni. Hatalmas értékünk, vigyáznunk kell rá! 

A kenusokat az ember első helyen a vízen, a kedvenc hajójukban képzelné el. Dunaföldvári Kajak-Kenu és Sárkányhajó Egyesület sportolói az edzőjük vezetésével, ettől sokkal színesebben élik a mindennapjaikat. Mint rendesen, ezúttal is csatlakoztak egy előremutató civil kezdeményezéshez, és lefutották a távot. (A napi edzésük előtt.) – Nekünk ez csak a bemelegítés volt a kenuzás előtt. Velük semmi baj sincs, mert jó formában vannak, inkább engem kell „sajnálni”, mert talán a Feldwar Trail verseny óta nem futottam ekkora távot – mondta nevetve Csányi Gergő, az edző. – Többféle célom is van az ilyen megmozdulásainkkal, hiszen lokálpatrióta révén őket is szeretném azzá nevelni. Ezért csatlakozunk a közösségi rendezvényekhez is. Nekik az az öröm, hogy ebben a remek időben, ekkora mezőnyben indulhattak, aminek nagyon jó volt a hangulata, nekem viszont az, hogy ennyi gyereket el tudtam csábítani erre az eseményre. Egy körülbelül nyolc kilométeres táv várt ránk a vízen. Most még a szezon elején vagyunk, és ilyenkor még csak a kilométerek gyűjtése a feladatunk. Ahhoz sokkal inkább van kedvük, mint a futáshoz. 

A szervezők egyik felhívása arról szólt, hogy „hozzátok magatokkal azt, akit a legjobban szerettek a világon”! Szerencsére jó páran így csatlakoztak a rendezvényhez, például Kissné Hegedűs Ágnes a lányával. – Ahogy szoktuk, ezúttal is együtt teljesítettük a távot a lányommal, Nórával. Tavaly is kettesben érkeztünk. Már legalább hat éve futunk és részt veszünk a környékbeli futásokon, Révbérpusztán, Rácalmáson, Bölcskén, Dunakömlődön és persze a Feldwar Trailen is. A futást csak hobbiszinten űzzük, annyit vállalunk belőle, amekkora táv, vagy a tempó jólesik. A tréningünk heti három, öt kilométeres alkalmat jelent. 

– A Beszédes József Általános Iskola hetedikese vagyok, – közölte Nóra. – Az anyukám a sporttársam és az edzőm is egy személyben. Nem mondanám keménynek, jól megértjük egymást. Egymás mellett futunk, ezért fölváltva adjuk meg a tempót. A tavasz ugyan most kezdődött, de mi a télen is futottunk. Az első komoly versenyünk Bölcskén a Kikelet futás lesz, április 8-án. 
Nem volt nehéz észrevenni apát és fiát, pedig már az élmezőny utáni sokasággal érkeztek. A jó kiállású férfi egyik szemét még a célegyenesben is (és valószínűleg az egész távon) rajta tartotta a gyermekén. Ahogy megérkeztek, büszkén nézett rá, és a testbeszédből úgy látszott, hogy gratulált a kisfiúnak. A férfiak bár élvezik, de nem ünneplik túl a kötelező győzelmeket. Jókedvük volt, aznap délutánra is meg volt a közös sikerélményük. Még egy pillantás az okosórára és már indultak is a frissítő ponthoz. Regős Tamásról meséltem elismerően. 

– A kisfiammal, Ágostonnal teljesítettük a távot. Nagyon meg voltam vele elégedve, mert amikor kellett szót fogadott és a teljesítménye is kiválóra sikerült. Magammal kevésbé, mert úgy érzem, hogy kijöttem a formából, és azt hiszem, újra sokat kell gyakorolnom. Megjött a tavasz, itt a szezon, majd beleállunk. 

A dunaföldvári Magyar László Gimnáziumnak ugyan nincs sporttagozata, de szerencsére a sportos növendékei és tanárai megjelentek a programon, és teljesítették a távot. A beszélgetőpartnereimről lerítt, hogy jókedvükben voltak, mert örömet okozott nekik az esemény. – Sokan indultunk ezen a könnyű kis mozgáson – mondta Deuss-Gyenes Gabriella angol–magyar szakos tanárnő. Majd hozzátette: – komolyan vettük a dolgot, hiszen előbb rendesen bemelegítettünk Rostás Robival, és aztán lazán belevágtunk. Nem volt semmi problémánk a táv teljesítésével. Tavaly én vezettem a bemelegítést, de most nem tudtam vállalni, a futást viszont nem hagytam volna ki! Egyébként is rendszeresen futok itt a Duna-parton, edzéseket is tartok, de versenyekre nem járok.