Itthon szerencsére ritkán tapasztalható komoly károkat okozó földrengés

A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásának közelében pattan ki. Ez azért van, mert az egyik kőzetlemez a másik alá bukik, és a lefelé haladás közben a lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat, és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. 

Hazánkban szerencsére kevés súlyos földrengést tapasztalhattunk a múltban, persze kisebb-nagyobb földmozgás nálunk is történik minden évben. Magyarországon évente mintegy száz–kétszáz egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és további négy-öt gyengébb, de már érezhető rengést is feljegyeznek. Jelentősebb károkat okozó rengés csak tizenöt–húsz évenként, amíg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5–6,0 magnitúdójú földrengés negyven–ötven éves intervallumban pattan ki. (A földrengések erejét a Rich­ter-skála méri, ez egy műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámot ad meg. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb – húsz kilotonnás, nagaszaki méretű – atombomba robbanásakor. Az eljárást a kidolgozó Charles Richter 1935-ben tette közzé.) 

Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül három tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott. A legerősebb Komáromban 1763-ban történt, hatvanhárom ember halálát okozta, a város egyharmada megsemmisült. Egyébként ez volt az ország első feljegyzett földrengése. A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. A legutóbbi nagyobb rengést 2019. március 7-én észlelték az ott lakók: a Somogy vármegyei Nagyatádon 4,0-ás erejű földrengés keletkezett. 

Fejér vármegyében legutóbb 2019. május 16-án Móron 2,4-es erősségűt észleltek, lakossági bejelentés nem történt, károkról nem tudni. Az egyik, legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés is Mór közelében volt (1810. január 14). 
Az akkori bodajki jegyző, aki a földrengés pillanatában Mór legmagasabb pontján volt, a következőképpen beszélt az eseményről: „Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak.” 

Ami számunkra megnyugtató, hogy Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Viszonylag kevéssé ismert, hogy környékünk (Komáromtól a Balaton északi részéig) szeizmológiai szempontból Magyarország legaktívabb területe. 

(Forrás: hu.wikipedia.org, foldrenges.hu, mormost.hu) 

DOBOR JÁNOS: – Magyarországon korábban már voltak kisebb rengések, azonban azok nem okoztak komoly károkat. Szerencsére. Nem tartok attól, hogy hazánkban hasonló erősségű rengés lesz, mint Törökországban. Továbbá úgy gondolom, itthon többé-kevésbé földrengésálló épületek vannak, így talán esély van rá, hogy kisebb lenne a veszteség. 

TÓTH ILONA: – Úgy gondolom, hogy szinte mindenki tart a földrengésektől, hiszen az egy nagyon-nagyon komoly természeti katasztrófa. Azonban reménykedek abban, hogy Magyarországon nem fordul elő ilyesfajta földmozgás. Ha ez valaha mégis bekövetkezne, valószínűleg számos épület rongálódna, és a rengés nagy kárt tenne a városban. 

KÖVENDI ÉVA: – Szerencsére nálunk ritkán van földrengés, de ne is legyen! Amikor tudomást szereztem a török eseményről, az jutott eszembe, hogy bezzeg a görögöknél nincs ilyen baj. Ugyanis egy ott tett utazásom során az idegenvezető úgy tájékoztatott, hogy a görög építészeket szigorú büntetéssel fenyegetik ha a ház, amit terveztek, nem földrengésbiztos.