A kártérítési felelősség esetei

A kártérítési felelősség terén megkülönböztetünk szerződésszegéssel okozott kárt és szerződésen kívül okozott kárt. 
A szerződésszegéssel okozott károkra az új Polgári törvénykönyv szigorú szabályokat tartalmaz. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ilyen szabályozás mellett minden szerződő félnek az az érdeke, hogy a szerződésben felhívják a másik fél figyelmét arra, hogy a másik szerződés szegése esetén milyen káruk keletkezhet, hiszen ha a szerződésbe bele van írva a várható következmény, akkor már nem igen lehet megmagyarázni, hogy miért nem volt előre elhárítható a kár bekövetkezése vagy legalább a mérséklése. Minden károkozás jogellenes, kivéve: ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta, például sportbaleset, a jogtalan támadás elhárítása érdekében a támadónak okozta, vagy szükséghelyzetben okozta (például ég a ház, akkor jogszerűen lehet a szomszéd telkéről vizet hozni az oltáshoz), vagy a jogszabály által megengedett magatartással okozta. 

A szerződésen kívül okozott károk esetei az alábbiak lehetnek: Felelősség a fokozott veszéllyel járó tevékenységért, például amikor egy autó gyalogossal vagy kerékpárossal ütközik össze, de nem tartozik ide az orvosi tevékenység, hiába jár nagy veszélyekkel. 
Felelősség más személy által okozott kárért, például amikor az alkalmazott a munkaviszonya körében, vagy a cég ügyvezetője a cég működési körében eljárva másnak kárt okoz, és a termékfelelősség (nem összekeverendő a szavatossági és a jótállási felelősséggel). Felelősség az épületkárokért, például az épületről leeső vakolatdarab, vagy hó, illetve felelősség az állatok károkozásáért. 
 

Dr. Unger Zsolt

ügyvéd