Az önkényesen elfoglalt lakás

Amennyiben önkényesen elfoglalt lakás kiürítése válik szükségessé, akkor az ingatlan tulajdonosának lehetősége van arra, az önkényes lakásfoglalót bírósági per nélkül, a pernél gyorsabb eljárásban kötelezzék a kiköltözésre. Akkor is jogosult erre a tulajdonos, ha az ingatlanban tartózkodó személy korábban nem vállalt kiköltözési kötelezettséget közjegyzői okiratban. 
Önkényes lakásfoglalásról beszélünk akkor, ha valaki úgy vesz birtokba egy lakást, hogy arra nincs jog­alapja. Például nem tulajdonosa és nem bérlője a lakásnak. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló kérelmet a kiürítendő ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. Az eljárás nem peres eljárás. Tehát a bíróság tárgyaláson kívül, a peres eljáráshoz képest gyorsabban hoz döntést. Határozott idejű bérleti szerződés esetén a határozott idő leteltét követő 60 napon belül lehet kezdeményezni a lakás kiürítésére irányuló nem peres eljárást. Ha ezt a határidőt a kérelmező elmulasztja, akkor az egyszerűbb eljárással már nem élhet. Ha a kérelem megfelelő, akkor a bíróság végzést hoz a lakás kiürítéséről. Van lehetőség fellebbezésre, ám a végzés végrehajtását ez nem halasztja el. 
 

A bíróság a végzést a kérelmezőnek és az illetékes végrehajtónak küldi meg. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről szóló végzést nem a bíróság, hanem rendőr vagy tanú jelenlétében közvetlenül a végrehajtó kézbesíti a helyszínen a lakásban tartózkodó nagykorú személynek. Ha az önkényes lakásfoglaló az ingatlant 2 napon belül nem hagyja el, akkor a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével foganatosítja a lakás kiürítését. 
Az önkényesen elfoglalt lakásra főszabály szerint a november 15-től április 30-ig terjedő kilakoltatási moratórium nem vonatkozik. Kivétel ez alól a határozott idejű bérleti szerződés bérlője, akire érvényes a moratórium. 
 

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd