A személyiségi jogok megsértése

A Polgári törvénykönyv ezért csak egyes személyiségi jogokat nevesít kifejezetten, például az emberi méltósághoz, élethez, testi épséghez és az egészséghez való jog, a személyes szabadsághoz való jog, becsülethez és jó hírnévhez való jog, de a védelem a nem nevesített személyiségi jogokra is kiterjed. 
A személyiségi jogok megsértésével összefüggésben többféle hátránya is keletkezhet az érintett személynek. Érheti őt vagyoni jellegű sérelem, például jövedelemtől eshet el. Érheti nem vagyoni hátrány is, például a személyét ért fizikai sérülés vagy szellemi, lelki sérelem. 
A személyiségi jogok megsértése miatt előállt vagyoni károk megtérítését a kártérítés szabályai szerint követelheti a jogosult. A sérelemdíj a jogosultat ért nem vagyoni sérelem kompenzálására szolgál. A sérelemdíj elsődleges szerepe tehát a személyiségi jogsértés miatti elégtétel biztosítása. Emellett jelen van a sérelemdíj azon szerepe is, hogy egyfajta büntetésként szolgál a jogsértő számára, és így elősegíti a jövőbeli jogsértéstől való visszatartást is. A sérelemdíj fizetésére kötelezésnek nem feltétele, hogy a sérelmet szenvedett személy a személyiségi jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztét bizonyítsa. Azonban önmagában a személyiségi jog megsértése mégsem jelenti, hogy az érintett személy automatikusan sérelemdíj követelésére lenne jogosult. 
A bírósági gyakorlat több esetben is megállapította, hogy nem jár sérelemdíj akkor, ha a jogsértés következtében érintettet nem érte olyan nem vagyoni sérelem, ami sérelemdíj megítélésére ad alapot. Ilyen lehet, ha a jogsértés szűk körben, két személy között történt és a megsértett személyt nem érte érdemi hátrányos következmény. Természetesen annak a személynek, akivel szemben a sérelemdíj követelést érvényesítik, lehetősége van arra, hogy kimentse magát a követelés alól.