Tovább drágulhat a sertés- és a baromfihús

Naponta halljuk, tapasztaljuk, milyen ütemben drágulnak az élelmiszerek. Az okokról annyit tudunk, drágább lett a takarmány, mely az állatok – legyen az sertés, tyúk vagy marha – felneveléséhez kell, a gázolaj, ami a traktorokba kell, amivel a szántóföldi növényeket megművelik, és a béreket is emelni kellett. A boltokban tehát emiatt lett drágább például a hús.

– Sajnos most a túlélés a lényeg és nem a profit szerzése. Állandó hullámvölgyben vagyunk, csak a jobb időszak 1,5 évig, míg a rosszabb időszak 4-5 évig tart – mondta Lengyel Lórándt, akinek Németkéren van telepe.  Ők malacokat nevelnek fel, azokat értékesítik. A vállalkozásnak nincs szántóterülete, melyen takarmánynak valót termelnének. Augusztusig el vannak adva a malacok, mondta a családfő, de a 25 kilós állatért kilónként csak 700 forintot adnak, noha volt már 1100 forint is az ára. Ha belegondolunk, hogy egy gombóc fagyiért 3-400 forintot is elkérnek, akkor miről beszélünk, tette fel a kérdést a vállalkozó, aki arra utalt, az állattartók sok-sok munkáját  kevésbé fizetik meg.

A KSH adatai szerint a csont nélküli sertéscomb kilója 1515 forintba került, a sertéskaraj 2182 forintba, a sertéslapocka pedig 1727 forintba. Ha megnézzük az egy évvel ezelőtti árakat, akkor azt láthatjuk, hogy a sertéscomb fogyasztói ára ez idő alatt 1,23 százalékkal nőtt, míg a sertéslapockáé 24,8 százalékkal, a sertéskarajé pedig mintegy 45,8 százalékkal emelkedett 12 hónap leforgása alatt.

A sertéscomb esetében érthető a kismértékű változás, hiszen az február óta hatósági áras terméknek számít, a másik két húsfélénél pedig tetten érhető az a hatás, hogy a kereskedők ezeken a termékeken próbálják visszanyerni az árstop miatt elszenvedett veszteségeket.

A szakértők az árstop megszűnése után komoly áremelkedést jósoltak, hiszen egy hízó átlagos előállítási költsége egy év alatt 43 ezerről 75 ezer forintra nőtt, és ezt a plusz finanszírozási forrást az állattenyésztőknek nincs honnan beletenniük a termelésbe.