2022.07.03. 07:00
A templom ablakai a Mennyországra nyílnak - Galériával
Spányi Antal megyéspüspök celebrált szentmisét Sarlós Boldogasszony ünnepén a Krisztus Király Főtemplomban szombaton délután.
Fotó: Laczkó Izabella
A szertartás végén pedig megáldotta a kilencedik nagyméretű ólomüveg-ablakot, mely a hívek adományaiból készülhetett el a közelmúltban. Ezzel az alkotással teljessé vált a templom nagy üvegtábláinak cseréje, egy álom vált valóra, és ahogy az a szertartás végén elhangzott: ezzel már a templom ablakai nem a külvilágra, hanem a Mennyországra nyílnak.
A délután négy órakor kezdődő szentmise ragyogó napsütésben kezdődött így a templom belső terében a színes ólomüveg-ablakok különös hangulatot kölcsönözhettek a szertartáshoz. A szentmise elején Baltási Nándor plébános köszöntötte a megyés püspököt és köszönte meg neki, hogy egyházmegyei elfoglaltságai mellett gyorsan szakított időt arra, hogy eljöjjön és megáldja az elkészült, kilencedik üvegablakot is.
Ablakszentelés a főtemplomban
Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi HírlapSarlós Boldogasszony az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án tartja a katolikus egyház. Ehhez kapcsolódott a megyés püspök prédikációja is, aki igehirdetésében arról beszélt Szűz Mária és nagynénje Erzsébet bibliai történetén keresztül, hogy az élet Isten ajándéka. Mindketten az Istennel való találkozást és Isten jelenlétét, a Vele való találkozást keresték. A szentmise végén az üvegablak megáldása előtt a prédikációban elhangzottak visszaköszöntek Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatójának beszédében, aki az Istennel való találkozás színhelyének, az Isten házának nevezte a templomot. Arról beszélt, hogy a szombati naptól fogva, mivel az összes nagy üvegfelület díszes ólomüvegezést kapott tele szentek ábrázolásával, így a templom ablakai már nem a külvilágra, hanem a Mennyek országára néznek.
A szertartáson jelen volt dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő, aki beszédében annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy míg egyes helyeken a világban a katolikus templomokból kávéházak netán mecsetek lesznek, addig a korábban bolsevista Babilonnak titulált Dunaújvárosban a hívek templomot építettek és fejlesztették, szépítették azt, melynek szép példája az ólomüveg-ablakok elkészülte is.
Dr. Prokopp Mária, Széchenyi-díjas művészettörténész hangsúlyozta, hogy az összes ólomüveg-ablakon a magyarsághoz köthető díszítő elemek jelennek meg a palmettás motívumoktól a tulipánon át egészen az életfa motívumig. Az egész koncepció átitatott a magyar kereszténység történetével, mely a dunaújvárosi templomot a XXI. századi Sainte Chaplle-é tette. (A párizsi Sainte Chapelle kápolna híres a tucatnál is több bibliai jelenetet ábrázoló hatalmas ólomüveg-ablakairól híres – a szerk.) Arra kérte a jelenlévőket, hogy vigyék hírét szerte az országban és világban annak, hogy ebben a római alapokra épült városban egy ilyen Saint Chapelle található, mely szimbóluma lehet a kereszténység XXI. századi jelenlétének, mely fontos, mert egyre többen hangoztatják, hogy a kereszténység ereje csökken.
Bráda Tibor, az alkotó Munkácsy-díjas művész megköszönte mindenkinek a segítségét, aki bármilyen formában is áldozatot vállalt azért, hogy ez az alkotáscsoport létrejöhetett. Baltási Nándor plébános pedig elsősorban a helyi egyházközösség híveinek köszönte meg a támogatást. A beszédek után a megyés püspök szentelt vízzel hintette meg a kilencedik üvegablakot és Isten áldását kérte az alkotásra és a jelenlévőkre.
A kilencedik ablakra a XX. századi szentek és szent életű emberek ábrázolása került: Prohászka Ottokár, Kaszap István, Mindszenty József, Márton Áron és Bódi Mária Magdolna alakjai.