Történelem

2022.07.31. 09:00

A modern kor egyik legvéresebb polgárháborúja zajlott az Ibériai-félszigeten

Rádióadásban 1936. július 17-én elhangzott egy kódolt közlemény, amely így hangzott: „Egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt”, ez után megindul Francisco Franco tábornok kormányellenes katonai lázadása, amivel kitört a spanyol polgárháború.

Farkas Lajos

Köztársasági katonák a romos Polgári Kormányzói Palotában, a nemzeti ellenállás utolsó bástyájánál, Teruelnél, 1937. december – 1938. január. Robert Capa híres felvétele.

Forrás: International Center of Photography/Magnum Photos

Az Ibériai-félszigeten lezajlott polgárháborút sokan úgy jellemzik, mint a „két Spanyolország küzdelmét”, vagy „Harc a fasizmus ellen”, esetleg „Keresztes háború a kommunisták ellen”. Nézőpont, politikai beállítottság kérdése, hogy hogyan nevezzük, egy biztos, a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, amelynek emléke ma is komoly társadalmi vitákat okoz Spanyolországban. 

Hazánkhoz hasonlóan a XX. század első felében Spanyolország lakosságának többsége a mezőgazdaságban dolgozott, de a nagy földbirtokok az arisztokrácia és az egyház tulajdonában voltak, modernizációról csak a nagyvárosi polgárok álmodhattak, de számuk az teljes népességhez viszonyítva alacsony volt. A meglévő társadalmi feszültséget tovább növelték a baszkok és a katalánok nemzeti mozgalmai, akik bizonyos értelemben függetlenségre törekedtek. Az I. világháborúban Spanyolország semleges volt, így kereskedni tudott mindkét féllel, de a ´20-as évek gazdasági és politikai nehézségei fokozatosan megbénították az ország működését, ami katonai diktatúrához vezetett. Ennek a nagy gazdasági világválság vetett véget, az elszabadult infláció és hatalmas munkanélküliség miatt országszerte sztrájkok és tüntetések kezdődtek, ezek aláásták XIII. Alfonz király hatalmát. 

A következő évben kikiáltották a Második Spanyol Köztársaságot, elnöke az ismert író, Manuel Azaña lett, ezzel egy ellentmondásokkal teli időszak vette kezdetét. A ´30-as évek első felére Spanyolország gyakorlatilag kettészakadt. A vidék az arisztokrácia és a katolikus egyház befolyása alatt állt, a városokban viszont számos baloldali mozgalom kezdte meg a működését. 
 

A társadalmi feszültség már tapintható volt 
A két oldal között egyre erőszakosabbá vált a politikai küzdelem, több alkalommal súlyos összecsapásokra is sor került. Ekkor jelent meg Spanyolország színpadán Francisco Franco, aki a Spanyol Marokkó megtartásáért folytatott gyarmati háborúkban tüntette ki magát, és már több munkásfelkelést is brutálisan levert. Franco eleinte nem akart bekapcsolódni az eseményekbe, de amikor már számára szimpatikus konzervatív politikusok ellen is követtek el merényletet, véleménye megváltozott, és azon fáradozott, hogy a spanyol jobboldalt egyesítse a köztársaságpártiak ellen. 1936 januárjában a különböző baloldali erőkből a választásokra létrejött a Népfront, amely egy hónappal később kis előnnyel megnyerte a voksolást. A jobboldal viszont nem törődött bele a vereségbe, így a megosztott ország lángba borult. 


1936. július 17-én katonai felkelés kezdődött Spanyol-Marokkóban, a Kanári-szigeteken és a Baleár-szigeteken, majd másnap a marokkói katonai rádió leadta a megbeszélt „Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég” jelmondatot, a csapatok az Ibériai-félszigeten is fellázadtak. Megkezdődött a modern kor egyik legvéresebb polgárháborúja, amely sokak szerint a II. világháború főpróbája volt. Ez a kijelentés nem alaptalan, hiszen Franco élvezte a fasiszta Olaszország és a náci Németország támogatását a köztársaságpártiak viszont a sztálini Szovjetuniótól remélhettek némi segítséget. Franco malmára hajtotta vizet az a körülmény is, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem kívánta rontani a viszonyát sem Hitlerrel, sem Mussolinivel, ezért semlegesek maradtak. 
 

Kitört a polgárháború 
A spanyol polgárháború 1936. július 17. és 1939. április 1. között játszódott le. Franco tábornok vezetésével 1936. július 17-én puccs tört ki a második Spanyol Köztársaság ellen, ezzel kezdődött el a három évig tartó polgárháború. Az egyik oldalon a kommunisták, liberálisok és szocialisták harcoltak, amíg a Franco oldalán a konzervatívok és a monarchisták fogtak fegyvert. A spanyol polgárháborúba azonnal beszálltak az akkori nagyhatalmak is. Franco oldalán a náci Németország, a fasiszta Olaszország és Portugália avatkozott be, a vele szemben álló, köztársaságpárti erőket Mexikó és a kommunista Szovjetunió támogatta állami szinten. Több európai országból, így Magyarországról is szép számban érkeztek önkéntesek, hogy küzdjenek a köztársaságiak oldalán, például Gerő Ernő, Rajk László, Münnich Ferenc és Zalka Máté. A kelet-európai országok közül Jugoszláviából 1200, Csehszlovákiából 1500, még Magyarországról ezer fő érkezett meg Spanyolországba, hogy Franco ellen harcoljon. A polgárháborút véres tisztogatások jellemezték, mindkét harcoló fél az elfoglalt területeken kíméletlenül leszámolt ellenfeleivel, több tízezer embert végeztek ki mindkét oldalon, politikai vagy vallási meggyőződése miatt. 


Franco 1939 elején megindította katalóniai hadjáratát, január 26-án elesett Barcelona. Egy hónappal később, Franciaország és Nagy-Britannia elismerte a Franco-kormányzatot, 1939 tavaszára a köztársasági erők nagy része megadta magát. A Madridba bevonuló Franco április 1-jén kihirdette győzelmét. Spanyolország azonnal barátsági szerződést kötött a hitleri Németországgal, majd kilépett a Népszövetségből (az ENSZ elődje). A polgárháború áldozatainak számát 600–800 ezerre, az emigránsokét 300–400 ezerre becsülik. Franco hatalomra jutása után egészen 1945-ig tartó megtorlásokban további tízezreket végeztek ki, a politikai foglyok száma pedig meghaladta a 200 ezret. Franco a második világháborúból ugyan trükkösen kimaradt, de fasiszta típusú katonai diktatúrát vezetett be. Magát Hitlerhez és Mussolinihoz hasonlóan szintén vezérnek, azaz Caudillónak neveztette, ez volt a hivatalos megszólítása, így ő lett a spanyol Führer. A második világháborút követően a győztes hatalmak ugyanis nem szimpatizáltak Franco világháború során tanúsított, németekhez húzó magatartásával. A helyzet a hidegháborúig maradt így, akkor ugyanis stratégiai helyzete miatt az USA kereskedni kezdett Spanyolországgal, sőt katonai szövetségre is léptek. A nemzetközi politikai viszonyok átrendeződésének következtében Spanyolországot 1955-ben felvették az ENSZ-be is, de Franco ennek ellenére egészen 1975-ben bekövetkezett haláláig soha nem hagyta el Spanyolország területét, hanem vaskézzel irányította az ibériai országot. 
 

Kipróbálták az akkori modern fegyvereket 
Az 1936-tól 1939-ig tartó spanyol polgárháború gyakorlótérnek számított az akkori nagyhatalmak számára, a spanyolországi eseményeket II. világháborús főpróbaként kezelték főleg a németek és az olaszok, de a kialakult helyzetet élénken figyelte Anglia és Franciaország, valamint a Szovjetunió is. A Condor Légiót Adolf Hitler Franko spanyol tábornok kérésére már a polgárháború kitörése után elküldte Spanyolországba. A Condor légió egy fegyveres hadtest volt, amely a német légierő (Luftwaffe), és a Német Hadsereg önkénteseiből állt. Az átdobott légierő mintegy 100 repülőgépből és az őket kiszolgáló ötezer emberből állt. A polgárháború ideje alatt egyébként összesen mintegy 19 ezer embert vezényeltek át Spanyolországba. Hugo Sperrle német tábornagy irányítása alatt Junkers JU-52-es, Heinkel HE-51-es, HE-99-es, valamint HE-59-es repülőgépek érkeztek a térségbe. 
Az olaszok az Aviazione Legionare keretei között 758 repülőgépet küldtek Spanyolországba, a konfliktus kitörésekor, már 1936 augusztusában. Az olasz légierő, amely főként Fiat CR.32-esekből, Fiat BR.20-as és Savoia-Mar­chetti SM.81 bombázókból állt. 
Főleg a németek a Condor légió keretében félévente cserélték a pilótákat, hogy minél többen alkalmazkodjanak a harctéri viszonyokhoz, továbbá itt kísérletezték ki a zuhanóbombázás rendszerét, tesztelték a legújabb bombázó repülőgépeket, valamint a hozzájuk tartozó fegyvereket, amelyeket később a II. világháborúban vetettek be. Nemcsak repülőket teszteltek spanyol földön, hanem tankokat is, például a szovjetek a T-26-os, amíg a németek a Panzer I. nevű harckocsit. A Spanyolországban szerzett tapasztalatokat a náci Németország először Lengyelországban alkalmazta, majd a nyugati, és később a keleti hadszíntéren is. 
 

A polgárháború „ára” 
A három évig tartó véres összecsapások elképesztő pusztítást hagytak maguk mögött, egyes elemzők szerint hat év teljes nemzeti jövedelmét emésztette fel a küzdelem. A korábban már említett emberi áldozatok mellett közel negyedmillió lakás vált lakhatatlanná, ugyanennyi pedig súlyos károkat szenvedett. 192 településen az épületek 60 százaléka megrongálódott, a vasút pedig elvesztette mozdonyainak 41 százalékát, tehervagonjainak 40 százalékát és személyvagonjainak 71 százalékát. A sertésállománynak a fele veszett oda, s a búza vetésterülete egymillió hektárral csökkent. 
A polgárháborút nem követte társadalmi megbékélés, Franco emberei még évtizedekig vadásztak ellenfeleikre, így a győzelmet valójában csak az ország fele ünnepelte, a másik fele pedig hallgatásba burkolódzott. 
A spanyol polgárháború ­óriási lecke volt mind az emberiség, mind a spanyol társadalom számára, és csak bizakodni tudunk, hogy a következő generációk le tudják majd ebből vonni a megfelelő tanulságot. 
 

Felhasznált irodalom: 
– Gyáros László: Madrid határán, Kossuth, 1976. 
https://mult-kor.hu/egesz-spanyolorszag felett felhotlen az ­eg 32 veres honap utan ­­­foglalta el madridot franco. 
– Antony Beevor: A spanyol polgárháború, Európa, Bp., 2002. 
– https://magyartudat.com/.egesz spanyolorszag folott felhotlen az eg 76 eve tort ki a spanyol polgarhaboru. 
– Sheelagh Ellwood: Franco; ford. Horváth Tamás; Akadémiai, Bp., 1997. 
– Megyery Ella: Franco Spanyolországban; Dante, Bp., 1938. 
– Gergely Imre: Magyarok a spanyol néppel. 1977. 
– Világpolitikai kislexikon. Kossuth Kiadó, Budapest, 1972. 
– Gömöri Endre: A „vezércsel”. Franco és Hitler: a hintapolitika iskolája. Akadémiai, Bp., 1989. 
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában