Az akácfa virága ezen a tavaszon nem fagyott el

Nézzük, miért is borúlátó néhány szakember. Először is nem sikerült túl jól a méhcsaládok átteleltetése idén sem, a méhészek értetlenül állnak az előtt, hogy amíg egyes telephelyeiken minden a legnagyobb rendben volt, addig pár kilométerrel arrébb az összes méh elpusztult. A tél enyhe volt, de a kora tavaszi időjárás hideg, szeles lett. A szakértő szerint a téli időjárás nem befolyásolja a méhek telelését. Nyilván, az a jó, ha mindig olyan időjárás van, ami az évszaknak megfelelő, így a folyamatos, tartós hideg jobb a méhek telelése szempontjából, mint az ingadozó hőmérsékletű, többnyire enyhe tél. A tavaszi időjárás viszont már a családok fejlődését befolyásolja: a növények 5-10 Celsius-fokban is virágoznak, de ekkor a méhek nem repülnek ki, nem tudják kihasználni a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen táplálékforrást. A másik probléma a kínai mézpancsolás, az EU-t elárasztja a hamis méz – olvasható a Világgazdaságban. 

– Az tény, hogy a méhcsaládok száma alaposan megcsappant az idén, azonban a kint lévő családok jól mézeltek. Sajnos sok olyan család volt, amelynek a létszáma csökkent, ezért azok csak arra voltak képesek, hogy önfenn­tartók legyenek. Bizonyos részek a méhészetben kimondottan jól működtek, visszaállt a korábban megszokott átlagos termés – kezdte beszélgetésünket Jenei Ferenc. 
Arra a kérdésünkre, hogy idén a tavaszi fagyok mennyire befolyásolták a méhtermelést, így válaszolt. 
– Most nem volt olyan rossz a helyzet, mint az utóbbi két évben, az akáctermés sokkal jobb volt. Ez azért nagyon fontos, mert igazán haszonra a méhészek az akácból tudnak szert tenni. Bár Dunaújváros és környéke fagyos volt, ezért az idén is arra kényszerültem, mint több más kollégám, hogy vándoroltassuk a méheket, vagyis olyan helyre szállítsuk őket, ahol mézelni tudnak. 
Az is gondot okozott az utóbbi években, hogy az Ukrajnán keresztül érkezett kínai pancsolt „méz”, amely nem látott méhet, alacsonyan tartotta az árakat. Tavaly lapunknak Jenei Ferenc azt nyilatkozta, a helyzet normalizálódni látszik, az árak kezdenek a megfelelő szintre beállni. 
Az idén az orosz–ukrán háború a gazdaság szinte minden területére negatívan hat. A szakembertől ezért arra is választ kértünk, őket mennyire sújtja a háború. 
– A véleményem az, hogy a tavalyi árak maradnak, vagy valamelyest növekednek. Összességében jó a piaci helyzetünk, mivel nő a kereslet a termelői méz iránt. Azonban arról nem szabad elfeledkezni, hogy a munkabér a munkaerőhiány miatt, a méhek vándoroltatásának költsége pedig az üzemanyagárak emelkedése miatt nőtt. Ezt azért be kell építeni az árakba, de hangsúlyozom, nem számítok jelentős áremelkedésre – adott felvetésünkre megnyugtató választ a méhész. 

Egy érdekességre is felhívta a figyelmet Jenei Ferenc. Évek óta a magyar méhészet sírásójának tartották a hamisított kínai méz Magyarországra való beömlését ukrán származás megjelölés alatt. A szakember szerint akkor sem az ukrán mézzel volt a probléma, hanem a kínaival. Az ukrán mézzel most sincs különösebb gond, sőt, a háború miatt javult a helyzet azért, mert a kínai méz Ukrajnán keresztül érkezett Magyarországra, és most ez a lehetőség megszűnt. 
Tehát azt megtudhattuk, hogy az akácméz terén miként is állunk, de a vásárlók által keresett vegyes és virágméz esetében mi a helyzet? – vetettük fel beszélgetésünk végén. 
– Ezekről még megbízható választ nem tudok adni, de szerintem közepes termésre számíthatunk. A vegyes méz minőségét nagyban befolyásolja a napraforgó, azt pedig később aratják.