Ünnep

2022.06.06. 07:00

A Szentlélek kiáradásához kötődik pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott egyik legnagyobb keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A keresztény hitünk alapja maga Jézus Krisztus személye, akit nagypénteken keresztre feszítették, meghalt a keresztfán, de harmadnapra halottaiból feltámadt, felment a mennybe, majd onnan jön el egyszer, és ítélkezni fog az emberiség felett. Jézus kereszthalála által az emberiség megszabadult bűneitől, de egyben győzedelmeskedett a halál felett is.

Farkas Lajos

A pünkösd szó görög eredetű – pentékoszté – jelentése ötven, mivel azt a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük. A húsvéthoz hasonlóan egész héten tart, de csak két nap – a vasárnap és a hétfő – a nyilvános ünnep. 
Az ókori keresztény írók csak a második században említik meg, így azt lehet mondani, hogy ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. Egyes okmányokban magát a májusi hónapot is pünkösd havának nevezik, pedig az ünnep sokszor „átcsúszik” a júniusi hónapba. 

A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztény egyházban. Jean II Restout – Pentecost (Pünkösd), 1732 Fotó: Wikiart

A Biblia pontosan meghatározza az idejét, tehát húsvét után az ötvenedik napon tartják, a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn. Ezek szerint a pünkösd a nyugati kereszténységben legkorábbi lehetséges dátuma, május 10–11. a legkésőbbi pedig június 13–14. A keleti kereszténységben ez ugyanígy van, csak a julián naptár szerint, ezért általában az ortodox egyházak ünnepeiket később tartják. 
Vannak ritka évek, amikor a húsvéti ünnepet egy napon ünneplik mind a nyugati, mind a keleti keresztények. Ferenc pápa hat évvel ezelőtt kijelentette, hogy egyháza kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját azért, hogy a húsvét ünnepe egyetemessé váljon, akkor ez vonatkozna a pünkösd időpontjára is. 
 

A pünkösdhöz kapcsolódó neves esemény a csíksomlyói búcsú, amelyre ezrek zarándokolnak Fotó: katolikus.ma

Hiszünk a Szentháromságban 
Keresztény hitünk másik alapja, hogy hiszünk a Szentháromságban (Atya, Fiú és Szentlélek). Az Atya, maga az Isten, a Fiú Jézus Krisztus, a Szentlélek fogalma talán az, ami a legérdekesebb és magyarázatra szorul, ugyanis hozzá köthető a pünkösd fogalma. A Szentháromságban egyesül ez a három istenség és egy egészet képez, ebből vezethető le az pünkösdhöz kapcsolódó kiáradás, amikor is a Szentlélek kiáradt Jézus tanítványaira, vagyis az apostolokra és ezzel új tartalommal töltötte fel őket. 
Az Újszövetségben olvasható, hogy Jézusra leszállt a Szentlélek, és ezáltal Isten fia teljesíteni tudta a küldetését. A Szentlélek nem egy személy, sohasem testesült meg, ezért Krisztustól eltérően nem is ábrázolják, egyes hittudósok szerint a Szentlélek az Atya és a Fiú szeretetének a végpontja és eredménye. A kereszténység tanítása szerint a Szentlélek az Isten lelke, a Szentháromság harmadik személye. A Szentháromságban hívő keresztények szerint tehát a Szentlélek egy „valóságos személy”, bár nem testesült meg. A keresztény hit szerint ez a Szentlélek által előidézett feltöltődés adott erőt az apostoloknak, hogy hirdessék Jézus Krisztus tanításait, elbeszéljék csodatetteit, és létrehozzák az első keresztény gyülekezeteket, majd ezek következményeként kezdetét vegye a keresztény vallás térhódítása szerte a világon. 


A Szentháromság tanát, tehát az istenségek hármas tagolódását ma is többen elutasítják, csakúgy, mint a zsidó és az iszlám vallás is. A judaizmus egyedül Isten erejében hisz, még az iszlám szerint van egy szent természetű lélek, aki Allah szolgálatában áll, mégpedig ő Gábriel arkangyal, akit „Isten emberének”, vagy „Isten erejének” is neveznek. 
Az iszlám hit szerint ő volt az, aki eljuttatta Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt. 
 

Több szokás is kötődik az ünnephez 
A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdhöz, legismertebb talán a pünkösdi királyválasztás. Ez a középkor óta ismert esemény több ügyességi versenyhez kötődött, a végső győztes lett a pünkösdi király, aki egy éven át minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását pedig a közösség fizette. Ez a tisztség általában egy évig, a következő pünkösdi ünnepekig tartott. A másik, pünkösdhöz kapcsolódó neves esemény a csíksomlyói búcsú, amelyről már a XV. századból is maradtak fenn írásos emlékek. Ma zarándokok tízezrei utaznak Magyarországról is ebből az alkalomból Erdélybe, pontosabban Hargita megyébe, ugyanis a csíksomlyói búcsú már nemcsak vallási összejövetelnek számít, hanem a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. 
Akárcsak húsvéti írásomat, ezt is azzal zárom, függetlenül attól, hogy az ember hívő vagy sem, pünkösd ünnepe is összecseng a magyar társadalom történelmével és keresztény hagyományaival, ezért én mindenkinek, aki e sorokat olvassa, áldott pünkösdi ünnepeket kívánok! 
 

Felhasznált irodalom 
Magyar katolikus lexikon. 
Gánóczy Sándor: Határon innen határon túl, A szentháromságtan teremtő szinergiája Szent István Társulat 2009. 
A Pallas Nagy Lexikona. 
Világvallások. Fordítás a The Oxford Concise Dictionary of Worl Religions alapján. Szerk. Görföl Tibor és Máthé-Tóth András. 
A Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (2014): Az apostolok cselekedetei, 2. fejezet.szentiras.hu. (magyarul) Szent Jeromos Katolikus Biblia­társulat. 
Magyar Néprajzi Lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai, 1980. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában