Történelem

2022.05.29. 12:00

Nincs összefüggés a csillagok és a tagállamok száma között

„Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra. E kezdeményezésből születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa.” Robert Schuman

Farkas Lajos

Az Európai Gazdasági Közösség 1986. május 26-án elfogadta jelképéül az európai zászlót, amely először az adott közösséget, de tágabb értelemben már akkor úgy tervezték, hogy az európai egységet és identitást fogja szimbolizálni. 
A zászlót első alkalommal – már 3 nap múlva – fel is vonták az árbócra az Európai Közösség brüsszeli székháza előtt. A ´90-es években a maastrichti szerződéssel megalakuló Európai Unió is elfogadta ezt a szimbólumot, így ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. 


A maastrichti szerződést, amely hivatalosan is az Európai Unióról szóló szerződés volt, 1992. február 7-én írták alá a hollandiai Maastricht városában, és a következő év november elsejétől lépett ­hatályba. Ez vezetett az Európai Unió megalakulá­sához, amely pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye lett. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg először az Európai Unió hárompilléres szerkezete. Ezek pedig a következők: közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés, a harmadik pillér pedig a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog valamint a bevándorlás összehangolását szabályozza. A mai európai zászló tizenkét aranyszínű csillagot ábrázol, amelyek kék alapon egy kört alkotnak. A csillagok az európai népek közötti egységet, szolidaritást és harmóniát jelképezik. A zászlón szereplő 12 csillag a tökéletesség és az egység szimbóluma, gondolhatunk itt a 12 apostolra, a bibliai Jákob 12 fiára, vagy akár az év 12 hónapjára is. 
 

A zászló története: száznál is több minta 
1950. május 9-én Robert Schuman akkori francia külügyminiszter – az „egyesült Európa atyja” – bejelentette egy európai szövetség létrehozásának tervét, amely megváltoztatta Európát és később az egész világot. 
Az Európa Tanács 1950. augusztus 18-án először vitatta meg egy európai szimbólum létrehozását. 
Az Európa Tanácsnak (egy regionális, nemzetközi szervezet) 1953-ban 15 tagja volt, és akkor felmerült egy közös zászlónak a gondolata, az eredeti terv pedig az lett volna, hogy minden tagot egy-egy csillag képviselne, és a jövőben ezen nem változtatnának. Itt viszont nézeteltérés alakult ki Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság között, mégpedig a Saar-­vidék hovatartozása végett, így sem a 15-ös, de a 14-es szám sem felelt meg, a 13-as szám pedig eleve szerencsétlen számnak számít, így lett 12 csillag, amit valamennyi tagállam elfogadott. 

A zászlót Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte Fotó: twitter.com

A zászlót Paul Lévy alapötlete nyomán Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte. Az Európa Tanács pedig 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi szakértő javaslatára el is fogadta. A feladat nem volt egyszerű, a zászlóvita ugyanis 5 évig tartott, 101 mintát tekintettek meg a döntéshozók, és elbírálásnál azt különösen kihangsúlyozták, hogy a zászlóban semmilyen nemzeti motívum nem szerepelhet. 
A következő években az Európa Tanács az akkor létrejött új európai intézményeket is arra buzdította, hogy fogadják el az új lobogót saját jelképüknek. Az Európai Parlament 1983-ban határozatot hozott, miszerint az Európai Közösségek is ezt a zászlót használják. 1985-ben a zászlót az Európai Közösségek, majd később az Európai Unió képviselői is hivatalos jelképpé választották. 
Magyarország 2004 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, így hazánkban az EU zászlajának használatáról az EU-csatlakozási törvény 139. paragrafusa rendelkezik. E szerint minden középületre ki kell tűzni az EU-zászlót is, amelyen a magyar zászló lobog, kivéve a magyar parlamentet és a magyar állam vagy helyi önkormányzat által alapított közintézményeket, bár ez utóbbiakra az alapító előírhatja a zászló használatának kötelezettségét. 
Voltak természetesen ellenvélemények is az európai zászlót illetően. Az egyik ­emlékezetes eset például, hogy 2017-ben az európai lobogó eltávolítását követelte Jean-­Luc Mélenchon francia baloldali politikus a francia nemzetgyűlésből, mondván, hogy ha a francia nemzetgyűlés nemzeti, akkor miért van egy nemzetek feletti zászló is az üléstermében. 
 

Az európai zászló 
Ma az Európai Uniót reprezentáló hivatalos zászló a kinézete: Kék alapon köralakban 12 darab ötágú arany csillag, amelyek mindegyike a hegyével felfelé mutat és az óralap számaival azonos pozícióban helyezkedik el. A kör az egységet jelképezi, a csillagok száma és a tagállamok száma között azonban nincs összefüggés. A kék szín az eget szimbolizálja, a csillagok pedig az európai egységet. Minden csillagnak felfelé kell mutatnia, tehát egy csúcs fent, lent pedig kettő, továbbá minden csillagnak ugyanabba az irányba – felfelé – kell mutatnia, és nem körkörösen elfordítva. Az is nagyon fontos a csillagok elhelyezésénél, hogy minden harmadik csillagnak a kör vízszintes vagy függőleges tengelyére kell esnie. A zászló mértani leírása a következő. Egy kék színű téglalap, amelynek a hosszúsága másfélszerese a szélességének. Az egymástól egyenlő távolságra lévő tizenkét ötágú arany csillag egy olyan láthatatlan körön helyezkedik el, amelynek középpontja a téglalap átlóinak metszéspontja. A kör sugara a téglalap szélességének egyharmada. Minden csillagnak öt ága van, ezek szabályos ötszöget alkotnak, így köréjük szintén kör írható, amelynek sugara a téglalap szélességének egy tizennyolcada. 
 

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács felelősségi körébe tartozik, hogy őrködjön az európai zászló méltóságának teljes tiszteletben tartása felett, annak mindennemű alkalmazása és használata során. Amennyiben szükséges, nekik kell megtenniük azokat az intézkedéseket, amelyekkel elejét lehet venni, ha a zászlót nem megfelelő célra használják fel, illetve azzal visszaélést követnének el. 
Érdekes, hogy azóta születtek más javaslatok is egy új európai zászló létrehozására, itt elsősorban egy vonalkódos mintában gondolkodtak, ami egy új, színes jelképben próbálja egyesíteni az EU-tagállamok zászlóit. Az ötletből számos vázlat és rajz is elkészült, de az illetékesek végül is úgy döntöttek, hogy maradnak az eddigi zászló használatánál. 
A mai napig így az európai zászló egy közös politikai törekvés szinonimája lett, amely egyesít minden európait, felül­emelkedve sokszínűségükön. 
 

A zászlón szereplő 12 csillag a tökéletesség és az egység szimbóluma Fotó: MW

Az Európai Unió 
Egy gazdasági és politikai egyesülés, amelyet 27 európai ország – köztük hazánk is – alkot. A már említett maastrich­ti szerződéssel jött létre az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából. A csaknem 450 milliós népességű unió a világ GDP-jének mintegy 30 százalékát állítja elő. Az Európai Unió nem egy állam, így külön állampolgára, illetve fővárosa sem lehet. Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben megalakult Európai Szén- és Acélközösség 6 alapító országa – Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország és Olaszország – kompromisszumos megegyezése során Brüsszel (a belga főváros) lett a társulás intézményeinek a székhelye. A Közgyűlés – amely a mai Európai Parlament elődje – székhelye pedig a franciaországi Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. A mai EU egy egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Az unión belül közös politikát folytatnak a tagállamok egymás között a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Eddig 19 tagállam (2023. január elsejétől Horvátország is) bevezette a közös fizetőeszközt, az eurót, ezek az országok alkotják az úgynevezett eurózónát. Az eurózónán belüli monetáris politikáért, az Európai Központi Bank felelős. 
Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is. Az Európai Parlamentnek jelenleg 751 képviselője van, akiket a 27 tagállamban választottak meg, és jelenleg az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. 
 

Felhasznált irodalom

– Az európai zászló története az EU portálján, europa.eu 
– Czékmann Zsolt, Kalas Tibor, Torma András, Turkovics István: Európai közigazgatás, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012. 
– Botos Katalin, Kőrösi István: Az Európai Unió a XXI. század elején; Szt. István Társulat, Bp., 2007. 
– http://www.europatanacs.hu/pdf/az_europai_zaszlo.pdf. 
– Szénási Éva: Az egységes Európa. Az európai integráció története; L’Harmattan–SZEK JGYF, Bp.–Szeged, 2011. 
– Kengyel Ákos: Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban; Akadémiai, 2015. 
– Szuverenitás és államiság az Európai Unióban. Kortárs kérdések és kihívások; szerk. Chronowski Nóra; ELTE Eötvös, Bp., 2017. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában