Enyhítette az aszálykárokat a csapadék

2022.04.10. 09:00

Súlyossá vált már a vízhiány Fejér megyében is

Nemrégiben a vízügyi igazgatóság több területén el kellett rendelni a szárazság miatti első- illetve másodfokú készültséget. Most esett némi eső is és hó is, ám a tartósan vízhiányos időszak után ez még nem oldotta meg a problémát.

PALOCSAI JENŐ

Április az ideális ideje az olajnapraforgó- és a kukorica-vetőmag földbejuttatásának Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közölte, hogy a vízügy aszálymonitoring hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és a mögöttünk álló napokban érkező csapadék sem hozott számottevő javulást. Hozzátették, hogy több helyen már mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség. Mint megtudtuk, az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek. Közölték azt is, hogy az idei március 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.

 

Márpedig nem lehet tovább várni, hiszen itt a vetés ideje. A megye északi területein művelt földek tápanyagtartalma és víztartaléka alacsonyabb, mint délen, és ehhez még hozzájön, hogy sok esetben a hegyoldalakban a lejtős, napnak még inkább kitett mezőgazdasági művelés alá vont földek még szárazabbak. A megye déli részére ezek a problémák nem jellemzők általában, ám most a fekete, zsíros talajokon gazdálkodók is kénytelenek módosítani a technológián.

 

A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport hektárok ezrein gazdálkodik, és bár tavaszi kalászosokat nem ültetnek idén, lucernát igen, márpedig a lucerna magja nagyon kéri a nedvességet. Puskás Zoltán, a csoport munkatársa lapunknak elmondta:

 

– Komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot ez a súlyos vízhiány, ezért próbálunk minél víztakarékosabban és szisztematikusabban dolgozni annak érdekében, hogy megőrizzük a talaj maradék víztartalmát. Az ennek megfelelő technológia lényege, hogy sekély, minél kisebb mozgatással járó műveleteket hajtunk csak végre ilyenkor tavasszal. Vannak új magágy-előkészítő gépeink, úgynevezett kompaktorok, amik képesek a szabályozott mélységű művelésre.

 

Nem érdemes mélyre menni ilyen körülmények között, mert egyesek szerint azt akár egy talaj elleni merényletnek is nevezhetnénk. A Lajoskomárom környéki földeket művelők nemrégiben fejezték be a műtrágyaszórás második fázisát. Azért nem történt meg egy menetben, mert meg kellett szakítani az aszály miatt. A kijuttatni kívánt táp­anyag második felét március utolsó napjaiban szórták ki. A folyamattal szinte párhuzamosan 100 hektárnál is több földet vetettek be lucernával, mely Puskás szerint nagyon is igényli a „szenteltvizet”. Jól időzítettek, hiszen a mögöttünk álló napokban leesett csapadék életet lehelt a magba, és lejjebb juttatja a tápanyagot.

 

Arra a kérdésre, hogy mennyire tudják visszatömöríteni a földet most, amikor szinte porba hull a mag, azt felelte a cégcsoport szakembere: – Mindig a helyzetnek megfelelő technológiát kell alkalmazni, ezért a tavaszi, hengeres tömörítő eljárásokat követte a már említett kompaktoros mag­ágy-előkészítés. A vetés után is érdemes hengerrel visszatömöríteni a talajt, hogy megtarthassuk annak szerkezetét, illetve, hogy legalább a maradék víz ott legyen az elvetett mag közelében.

 

A munka természetesen nem állhat meg, így már most készülnek a gazdák a kapásnövények vetéséhez, hiszen április az ideális ideje az olajnapraforgó- és a kukorica-vetőmag földbejuttatásának. Aszályos, olykor kemény fagyokkal is fűszerezett, hótakarómentes tél van mögöttünk, ami több helyen megviselte az ősszel elvetett kalászos növényeket, ám a márciusi fagyok talán még ennél is többet ártottak.

 

Puskás erről azt nyilatkozta: – A tavaszi fagyokat erősen megsínylették a vetések. Több búza is fagyási tüneteket mutat, amit persze kiheverhetnek majd, de most még a vetések meglehetősen sárgák, vagy foltokban, vagy akár teljes terjedelemben, ami nem nyúlt valami üdítő látványt.

 

Vannak tehát fázós, szomjazó, őszi vetések, és került most is mag a földbe, emellett a műtrágya bemosódásához is kellene a sok csapadék. Bár március és április fordulóján esett jó pár milliméter, a lajosiak biztosra mentek. Puskás elárulta, milyen technológiával igyekeznek védeni a talajszerkezetet:

 

– Ha nem mosódik be a műtrágya, akkor a jelentős része kárba vész, így átjárjuk a gabonatáblákat egy gyomfésűnek nevezett eszközzel, mely akár 2-3 centiméteres művelési mélységgel is képes dolgozni. Hatékonysága nemcsak ebben rejlik, hanem abban is, hogy a magról kelő gyomokat kimozdítja, a nagyobb gazokat megtépázza, és nem utolsósorban bokrosodásra készteti a búzát.

 

A lajosi földeken használt két, egyenként 12 méter széles gyomfésű megtöri a víz kapillárisokon át való terjedését annak érdekében, hogy csökkenjen a kipárolgás, vagyis a hengereken túl ez az eszköz is hozzájárul a maradék víztartalom megőrzéséhez.

 

Most ugyan volt pár esős nap, de ez csak elverte a port. A gazdasági körülmények is egyre inkább ellehetetlenítik a mezőgazdaságot, elég csak a megnövekedett műtrágya- vagy a gabonapiaci árakra gondolni, és ehhez jön még a súlyos aszály és a háború miatti bizonytalanság, mely megjelenik a jelentős áremelkedésben, az inputellátás, alkatrészbeszerzés akadozásában. A többszörösen összetett helyzet megoldására már nem elég a technológia változtatása, szükség van minél több imára is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában