Nagy a baj, de most egy kicsit fellélegezhetnek

Most azonban Márkli János elég borúlátó. 
– A szélsőséges időjárásnak mindig ki volt téve a mezőgazdaság, de a negyvenkilenc éves pályafutásom során nem emlékszem arra, hogy ilyen aszályos időszakot átéltünk volna. Október közepétől március végéig mindössze húsz milliméter csapadék esett. De ez is két-három milliméterenként, és ha nem lenne elég nagy a baj, akkor még tegyük hozzá, hogy ez a pár milliméter is szeles időjárásban esett, ami azt jelenti, hogy a nedvességet villámgyorsan kifújta a szél a földből. Minimum százhúsz milliméter csapadék hiányzott ebben az időszakban. 

Márkli János azt is elmondta, annyiban szerencsés a helyzet, hogy október elején volt negyven milliméter csapadék, ami kedvezett az őszi vetésnek. De még mielőtt nagyon jókedvre derülnénk, hozzátette, az ezt követő időszak vízhiánya miatt a növények fejlődése megállt. Hiába volt a vetés, hiába szórták el a műtrágyát, mivel nem volt csapadék, gyakorlatilag semmit nem ért a műtrágyázás. Azt már csak épphogy megemlíti az ügyvezető, hogy a műtrágya ára az ötszöröse az egy évvel ezelőttinek. 
Márkli János szerint nagy gond az is, hogy a tavaszi vetések is csúsztak a kukorica és a napraforgó esetében, mert nagyon száraz volt a talaj. A helyzeten sokat javított, hogy március végén, április elején harminckét milliméter csapadék volt. Ennek köszönhetően a műtrágya most már be tud épülni a talajba. Nagyon reméli, az eső még időben jött, a növények átvészelik majd ezt a krízist, és fejlődésnek indulnak. A szakember úgy gondolja, most fellélegezhetnek. 
 

Márkli János még hozzátette: – Hidegek az éjszakák, most négyfokos a talaj hőmérséklete, a vetéshez pedig a tizenkét-tizennégy fok az optimális. Télen viszont nem volt hideg, ezért a kártevők túlélték ezt az időszakot, így a növényvédő szereket ki kellett szórni. Nem szokásom a panaszkodás, de most tényleg rosszak a kilátások. Csak egy példa: a repce ilyenkor már virágozni szokott, most fonnyadtak a szárak. A szakember azt is elmondta, hogy ezek a körülmények alaposan felverik majd a gabona árát, azt pedig mi, vásárlók is megérezzük. 
– A repce tonnája már most is háromszázötvenezer forint, ilyen korábban még sohasem volt. Nagy gond, hogy a bizonytalanság miatt nem tudunk a gazdákkal szerződéseket kötni, mert ők sem tudják, hogy mekkora lesz a termésük, mi pedig nem tudunk árajánlatot tenni. Kelepcében vagyunk, de az a legszomorúbb, hogy az egész ország abban van. 
 

A háború tovább növelte az árakat  - Továbbra is rekordokat dönt a műtrágya ára, mivel az orosz–ukrán háború veszélybe sodorta a világ műtrágyaellátásának jelentős részét, ami tovább növeli a globális élelmiszer-infláció miatti aggodalmakat. Több alapvető termék ára emelkedésnek indult, az elhúzódó háború pedig folyamatosan egyre feljebb hajtja az amúgy is magas élelmiszerárakat. 2022. március 25-én 43 százalékkal, 1625 dollárra emelkedett az ammónium-nitrát ára Tampában, ami rekordot jelentett a 29 éves indexnél. A termelés kiesése és a globális kínálat szűkülése idézi elő az emelkedést – írta meg a Portfolio a Bloomberg értesülései alapján. A háború megemelte a földgáz árát, ami a nitrogénműtrágya előállításának fő alapanyaga. Emiatt az európai műtrágya-előállítók csökkentették a termelésüket, a kereskedők pedig attól félnek, hogy az Oroszországgal – amely minden jelentős növénytápanyag olcsó beszállítója – szembeni szankciók megakaszthatják a globális kereskedelmet. (agrarszektor.hu)