Nem kellett látni, mi zajlik bent

Ha tovább tallózunk városunk szocreál épületei között, akkor nem maradhat ki a Kiss Dezső által tervezett és ´53 végén átadott Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, akkori nevén Bartók Béla Kerületi Kultúrotthon sem. Az épület főbejáratát a monumentalitás jegyében a Babits Mihály utca tengelyében helyezték el, ezért kellett a homlokzatot aszimmetrikussá tenni. A főhomlokzat klasszicizáló, timpanonos. Az oszlopok két szintet fognak át és a közöttük lévő erkély mellvédjét Csúcs Ferenc Művészetek, Tudomány és Művelődés domborműve díszíti. Az előcsarnok félgömb kupolájának színes üvegmozaikján – Z. Gács György alkotása – pedig Petőfi Sándor János vitéze jelenik meg. 

Szintén nem maradhat ki a felsorolásban az eredetileg pártháznak épült, jelenleg az Intercisa Múzeumnak helyet adó épület sem. Itt már nyoma sincs a Május 1. utcai szellős, nyitott beépítésnek. A szocreálra, mint itt is, a keretes épületek, a zárt udvarok kialakítása volt a jellemző. Nem kellett ugyanis azt mindenkinek látni, mit csinálnak odabenn az elvtársak. 
 

A pártház épülete 
Weiner Tibor és Malecz Erika alkotása egy klasszicista magyar kastélyra emlékeztet. A rövid oldalának a homlokzata ún. rizalitos, vagyis az épület teljes magasságában előreugrik a homlokzat egy szakasza, ráadásul timpanonszerű oromzattal. A Duna felőli oldalán pedig a földszint árkádos kiképzésű. Az ideológiát itt csupán az erkély mellvédjén lévő kovácsoltvas ötágú csillag és három, összefogott búzakalász jelképezi. Az itt dolgozóknak ugyanis ennél „részletesebb tanításra” valószínűleg már nem nagyon volt szükségük. 
A Dózsa György téren álló, Zilahy István tervezte L alakú Arany Csillag Szállodát és irodaházat 1954-ben adták át. Az L alakú szálloda háromemeletes, szocreál stílusú, árkáddal. Az irodaház Vasmű út felőli bejárata rézsűs kiképzésű, mindkét oldalán oszlopokkal, a kapu felett pedig Gyenes Tamás domborműves mellvédjével. 

A Malomsoky József által tervezett egyetem L alakú épülete is tipikusan szocreál. Egyedi megoldás, hogy a homlokzatból az előcsarnok a főépület középtengelyében félkörívesen kiugrik. Kapuzata mindkét oldalon oszlopokkal keretezett, egyenes gerendázattal lezárt. Az előcsarnok homlokzatán a kohászati technikum eredeti címere látható. 

Néhány szocreál lakóház 
Vasmű út 37. Az egykori Arany Csillag Szállóval szemben, a Dózsa mozi másik oldalán helyezkedik el. Homlokzata tükörképe a szálló homlokzatának, árkádsoros és a tetőpárkány itt is baluszteres, kőkorlátos kialakítású. 
 

Kossuth Lajos utca 29. 
Az épület éke a Medveczky Jenő által tervezett sgraffito (a vakolat egyes rétegeinek lekaparásával készített díszítés). 

Vasmű út 17–25. 
Az épületeket az eredeti 3 helyett 5 emeletesre építették (mert így jobban illettek az első szocialista város főútjához). Ablakrácsai tulipánmintásak, az azóta elbontott erkélyeken a korlátokon népi építészeti jegyek voltak.

 Gagarin tér 15. 
A tér monumentális épület­együttese. Érdekessége a középső épület két szintet átfogó, oszloppáros, kazettás mennyezetű két kapuáthajtója. Az erkélyek áttört kő mellvéddel készültek. 

Bocskai István u. 2/a 
A kapu kerete egyiptizáló jellegű. Itt látható a három szintet átfogó, hengeres zárt erkély Farkasvölgyi István domborművével. 
 

A szocreál vége 
1957-re városunkban leszámoltak a szocreállal, de az építészetben nem a modern éledt újjá, hanem megnőtt a házgyári építőipar jelentősége, és a tervező feladata egy-két épülettől eltekintve formálissá vált. A cikkünk elején említett tanösvény több, ebben a korban készült egyedi épületet, például a városházát vagy az uszodát is tartalmazza. 
Aki szeretné végigjárni történelmünk építészetileg meghatározó épületeit, szeretné bejárni a tanösvényt, kérjük, jelentkezzen az Intercisa Múzeumban, többek között Nagyné Hodik Mónikánál, garantáltan felejthetetlen élményben lesz része. 
(Forrás: Nagyné Hodik Mónika: A Dunaújvárosi Építészeti Emlékek Tanútja és a Szocreál Tanösvény; Kuslits Tibor: Szocreál építészet Magyarországon.)