Felvilágosodás kori újságokat alkottak újra a diákok

Dunaújváros – Az oktatási modell alapformája az élményt nyújtani, élményt megélni, illetve ez a kutatási területem is, a gyerekek tudják, hogy bevonódnak egy módszertani kutatási rendszerbe, ami az élményalapú interiorizáló tanítási gyakorlat része. Azért próbálok ebbe az irányba nyitni, mert az órákra be kell hozni az asszociatív megoldásokat, nem lehet csak tananyagot tanítani – ismertette a módszer lényegét Szücsné dr. Harkó Enikő. – Két oka van ennek, az egyik az unalom minimalizálása, vagy lehetőség szerint a kizárása, ugyanis ez a legfrekventáltabban megjelenő tanítási probléma most már minden mérés szerint. A másik, hogy egyre nagyobbak a tantárgyi kihívások, és a gyerek úgy védekezik ezekkel szemben, hogy nem csinálja meg. Azt lehet ebben az esetben tenni, hogy elfogadható kihívásokat kell állítani, vagy olyat kell választani, amit szeretnek teljesíteni. Lényeges, hogy fel kell tudni kelteni az érdeklődésüket, és motiválttá kell tenni őket (világszintű probléma a motiválatlanság, különösen a valamilyen szintű tudásanyag felhalmozásához köthető motiváltság hiánya), és erre próbálunk ilyen élményalapú feladatokat hozni, amit úgy vélem, hogy szívesebben végeznek el a diákok is. 

– A pandémia miatt később tudunk csak együtt dolgozni személyesen. Rendkívül kreatív diákokról van szó, már korábban is megmutatták ezt, például, amikor a reneszánsz korszak volt a téma, akkor is nagyon jó megoldások születtek. Számomra azért fontosak az ilyen feladatok, mert nagyon sokat tanulok a diákoktól, nem tudok úgy kérdéseket feltenni, ha nem helyezem bele abba a világba magam, amiben ők élnek. Én csak általuk tudom ezt megismerni, és hálás vagyok, elhiszem, hogy egy flow élmény csak akkor működik, ha a tanár is élvezi a közös munkát – foglalta össze a tanárnő. 
 

Urbán Panka: – A feladat az volt, hogy a magyar felvilágosodás irodalmához kötődően egy újságot kellett írnunk. Használhattunk korabeli nyelvezetet, vagy korabeli témákat is. Az újságunk címe Vénusz, ami egy női lap. Az első ilyen lapot Kármán József indította el, aminek Uránia volt a címe. Fontosnak tartotta, hogy a magyar édesanyák, akik a gyermekeiket nevelik, műveltek legyenek, hiszen a magyar nemesség belőlük fog kinőni. Mi is ezt szerettük volna elérni a lapunkkal. Ha megnézzük a tartalmat, receptek vannak benne, szabásminta, festészet tanítása és nőkhöz kapcsolódó témák. A csoportban egy fő készítette a rajzokat és írta az egészet papírra, a többiek pedig egy-egy cikket írtak. Én egy felhívást írtam, amely szerint a Brunszvik Teréz által alapított óvodába, a kor megnevezése szerint, kisdedóvó intézetébe várják a gyermekek jelentkezését. Ez volt az első magyar óvoda és korszerű módszerekkel dolgoztak, angliai mintára alapította Brunszvik Teréz, és később ezt vették át Bécsben is. A projekten dolgozott Gál Benedek Marcell is, aki a szabászati részt írta, illetve a szerkesztésben is részt vett: – Megtaláltam egy korabeli ruha a szabásmintáját, ehhez írtam egy varrási útmutatót, rajzoltam is hozzá – egészítette ki Benedek. 

Kovács Dániel: – A mi folyóiratunk a Vénusszal ellentétben mindenkihez szól. Recepteket, korabeli járműveket mutatunk be, illetve a korszak fontosabb személyeiről írtunk benne. A címe Kocílium, ami onnét ered, hogy Koci az egyik osztálytársunk neve, ez inspirált bennünket a cím kitalálásában. A címlapon egy Ciceró-idézet áll, ami az informatikában jártas szakemberek számára ismerős lehet. A folyóirat készítőinek neveit is korabeli stílusúra írtuk át, régi magyarra, illetve latinosítottuk. 
 

Czeiner Panni: – Mi is a hölgyeket szólítottuk meg, főleg divattippeket írtunk, foglalkozunk még hajfestéssel, kozmetikummal kapcsolatos ötletek is helyet kaptak a lapunkban. Receptek is megtalálhatóak benne, az egyik kedvencünk benne a „Havi pusmogás” című rovat, ebben egy korabeli pletykát szőttünk. A legvégére írtunk egy programajánlót, ami a „havi hacacáré” nevet kapta, ahol korhű helyszínek vannak és a dátumokat is ehhez igazítottuk. 
 

Szabó Noel: – A lapunk címe, Uralkodói törvények és rendeletek, már a nevéből is kiderül, hogy ez a kor legfőbb uralkodónőjének, Mária Teréziának a rendeleteiről szól. Ez éppen aktuális téma volt, mert év elején történelemből ezt tanultuk, így elővettük a történelemkönyveket és átlapoztuk a forrásokat, kiírtunk pár törvényt, rendeletet, amit Mária Terézia élete során kiadott, és ezeket leírtuk a mai nyelvezetünkkel, majd felosztottuk a munkát. Volt, aki az illusztrációkat rajzolta meg, mások a szöveget korhű stílusban írták meg. A laphoz csak kézírást választottunk, nyomatást nem alkalmaztunk az újság kidolgozása során. 
 

Szabó Levente: – Csapatommal a Mi lett volna ha című lapon dolgoztunk. Arra összpontosítottunk, hogy mi lett volna, ha már ekkoriban is jelen lettek volna a számítástechnikai eszközök és a film­ipar. Olyan cikket írtunk benne, hogy megjelentek új videójátékok, az egyik címe az Időugró, ahol a főszereplőnek olyan képessége van, hogy különféle idősíkokba tud átmenni, megjelenik benne a százéves háború, van olyan játékleírásunk, ami az osztrák örökösödési háborúról szól. Helyet kapott a lapban egy olyan cikk is, hogy egy rivális videójáték-cég mit gondol a többi játékról. Molnár Máté a filmes témával foglalkozott, cikkében leírta, hogyan magyarázták volna el, miként működik egy kamera, milyen lenne a filmek fogadtatása a felvilágosodás korában.