2022.03.17. 14:00
1848–49: sok dologban egységesek a vélemények
A múlt héten prof. dr. Hermann Róbert történész tartott előadást a Pannon Oktatási Központban Az 1848-as forradalom mítoszai és a Görgei–Kossuth kérdés címmel. Az előadásról már beszámoltunk, most következhet a professzorral készült interjúnk.
Fotó: Zsedrovits Eniko
Hermann Róbertről tudnunk kell, hogy a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet történettudományi doktori iskola vezetője – és ezzel a titulusok felsorolása nem ért véget. Ami a lényeg, a POK diákjai egy hatalmas tudású történész előadását hallgathatták végig.
– Történelmünknek annyi izgalmas időszaka volt, ide tartozik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc is. De a kérdés csak felvetődik: miért pont ez lett a szakterülete?
– Hetedikes voltam általános iskolában, amikor olvastam Fejes Gézának a Visegrádi esték című könyvét. Görgei Artúr talányának a megfejtése. Tíz estén megjelenik az idős Görgeinél az immár halott Kossuth, és drámai párbeszédekben újra végigélik, megvitatják a történelmet, az életüket. Ezeket a hol békésen elemző, hol pedig harcias párbeszédeket végigkíséri a szabadságharc története. Ekkor döntöttem úgy, ez a témakör engem nagyon érdekel.
– Görgei Artúr szerepe még mindig megosztó, de az utóbbi évtizedekben már talán erősebb az a vélemény, hogy nagy hazafi volt, és nem áruló. Önnek erről mi a véleménye?
– Szerintem Görgei történelmünk pozitív alakja. Amikor Világosnál letette a fegyvert, nem volt más megoldása. A mai napig gondolom, hogy ezzel a területtel foglalkozni kell. Nekem szerencsém volt, mert az egyetemen kiváló tanároktól kaptam segítséget. Most pedig rengeteg olyan levéltári anyaghoz férek hozzá, ami korábban ismeretlen volt.
– A történelmünk megannyi része megosztja a történészeket, írókat, kutatókat. 1848–49-cel kapcsolatban mennyire egységes a szakemberek véleménye?
– Tudományos szinten szerintem Urbán Aladár, Katona Tamás, Szabad György helyre tette a dolgokat. Persze léteznek vitás kérdések, vannak tudományos viták. De alapvetően nincsenek jelentős véleménykülönbségek. Az 1848–49-es eseményeket pozitívként értékeli mindenki, nincs jelentős eltérés a gondolkozásban. A szabadságharcnak igen komoly eredményei voltak az ország fejlődése szempontjából. A vége pedig a kiegyezés lett, ami az osztrák–magyar monarchia létrejöttéhez vezetett.
