Népszámlálás lesz ősszel

A lakások és a személyek adatainak együttes felmérésére szolgáló statisztikai műveletet, azaz népszámlálást Magyarországon először II. József uralkodása alatt, 1784 és 1787 között végeztek. Az osztrák adminisztráció még két teljes körű népszámlálást tartott, 1851-ben és 1859-ben. A kiegyezést követően megalakult önálló magyar statisztikai szolgálat első jelentős feladata az 1870. évi népszámlálás végrehajtása volt. A magyar népszámlálások időszakos ismétlődését, felvételi programját és tájékoztatási rendszerét a nemzetközi statisztikai szervezetek által javasoltak figyelembe vételével alakították ki. Az első, a XIX. század végén megalkotott nemzetközi ajánlás az akkori társadalmi, gazdasági változások hatásának mérésére megfelelőnek tartotta a népszámlálások tízévenkénti elvégzését. Magyarország az említett 1870. évi első modern népszámlálás óta ehhez igazodik – írta Czibulka Zoltán, A 2005. évi mikrocenzus főbb szakaszai című tanulmányában. 

2011-ben volt a legutóbbi népszámlálás, 2021-ben kellett volna tartani a soron következőt. A koronavírus okozta világjárványra tekintettel – számos más európai országhoz hasonlóan – Magyarország is elhalasztotta a tavaly tavaszra tervezett népszámlálást. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet módosítása szerint így a népszámlálásra 2022. október 1. és november 20. között fog sor kerülni – közölte még év elején a KSH hivatalos honlapja. Valamint a 2022. évi népszámlálás az európai gyakorlatot követve kombinált (hagyományos valamint adminisztratív adatokat felhasználó) típusú lesz, ezért név felvételére is sor kerül majd. 

A népszámlálásban a részvétel mindenki számára kötelező. Célja, hogy a legfontosabb jellemzők (például népesedés, iskolázottság, foglalkoztatottság, családi viszonyok, lakáskörülmények) mentén felmérje az ország aktuális társadalmi helyzetét. Az adat-előkészítési, adatfeldolgozási folyamat 2023. november 28-ig tart majd. A 2022-es költségvetésben a Magyar Közlöny korábbi tájékoztatása szerint 12,3 milliárd, a 2023-as büdzséből pedig 4,9 milliárd forintot különítenek el a népszámlálásra. 

Dunaújváros lakossága a legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint 2011-ben 46 508 fő volt. A népsűrűség itt volt a legmagasabb az említett időpontban 883 fő élt egy négyzetkilométeren. Ez az adat országos összehasonlításban is magasnak mondható. Vegyük példának mondjuk Szegedet, ahol ez a szám 2011-ben 549 volt. De ha nem akarunk ilyen messzire menni, akkor nézzük meg a megyeszékhelyünk adatát. Székesfehérváron 11 évvel ezelőtt 536 fő élt egy négyzetkilométernyi területen. 

Településünk utolsó becsült népessége 45 493 fő egy 2019-es adat szerint, de ez csak becslés. Arra a kérdésre, hogy nőtt-e a város lakossága vagy csökkent, az őszi népszavazás ad majd választ, persze csak akkor, ha a koronavírus-járvány annak lebonyolításába ismételten nem szól közbe.