Testi-lelki bántalmazás

 Ököljogok címmel adott ki korábban egy tájékoztató füzetet a rendőrség az iskolai erőszakról. Sajnos van az a pont, amikor az ártatlannak tűnő diákcsíny átlépi a határt, és bár lehet, hogy fiatalkorú az elkövető, de számolnia kell neki is jogi következményekkel. 

– Ezekkel általában nincsenek tisztában a gyerekek, így amikor egy iskola a rendőrség segítségét kéri, hogy tartsunk előadást a témában, ezeket részletesen is vázoljuk nekik. Azért kell felhívni erre a figyelmüket, hogy lássák, nem jó irányba haladnak, és attól, hogy gyermekek, rájuk is vonatkoznak a szabályok, tisztelni kell embertársaikat, az egyént megillető jogokat pedig nem szabad korlátozniuk – mondta lapunknak Kiss Dénes rendőr őrnagy, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetője. 

Az iskolai kötelék tekintetében diák a diákot, a tanárt, szülő a tanárt, tanár a diákot bánthatja. Lehet szó testi bántalmazásról, de erőszaknak számít az is, ha kirekesztik, kiközösítik, megalázó és tiltott dolgokra kényszerítik, elveszik vagy tönkreteszik a másik holmiját, fenyegetik szóban és írásban, bezárják a WC-be. A mai kor technikai vívmányai, az internet adta határtalan közeg pedig mindezeket csak tovább súlyosbítja. 

Mint azt Kiss Dénes kiemelte, országos viszonylatban nálunk és a környék iskolában nem annyira súlyos a helyzet, azonban időközönként előfordulnak olyan bántalmazások, amikből aztán bírósági ügy is lesz. 

– Ha a tanárt tettlegesen is bántalmazzák, megalázzák, akadályozzák munkájában, az közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősül. Büntetőjogilag a 14 év alatti gyermek nem vonható felelősségre, de tetteinek lesznek következményei. Ha megindul egy eljárás, mert bántalmazott valakit, akkor kivizsgáljuk az esetet. A gyermekvédelmi törvény alapján jelzőrendszeri tagként ezt jeleznünk kell a gyermekjóléti szolgálatnak is, amely ugyancsak vizsgálatot indít arról, hogy milyen körülmények között él a gyermek, megvan-e a megfelelő környezeti háttér ahhoz, hogy biztosított legyen a testi-szellemi fejlődése, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Volt már arra példa, hogy ezek hiánya miatt ki kellett emelni gyermeket a családjából – vázolta Kiss Dénes. 

Vannak szigorított pontok is a büntethetőség tekintetében. Vannak olyan súlyos bűncselekmények, amelyek elkövetésekor a büntethetőségi korhatárt a jogalkotók 12 évre lecsökkentették. Ilyen súlyos bűncselekmények az emberölés, rablás, kifosztás, testi sértés súlyosabban minősülő esetei. Ezekben az esetekben a törvény azonban a büntethetőséget minden egyes esetben a belátási képesség vizsgálatához és megállapításához köti. 

Amint betölti a gyermek a 14. életévét, már büntethető, 14–18 év között fiatalkorúnak számít, tettének súlya alapján még börtönbe is kerülhet. Mindennek nyoma marad, az elkövetett cselekmények bekerülnek a nyilvántartásba, és felnőttként már nem tud tiszta erkölcsi bizonyítványt bemutatni – hangsúlyozta az őrnagy. 

Az iskolán belüli erőszak jellemzően testi sértés, zaklatás, személyi szabadság megsértése, kisebb lopások, jogtalan elsajátítás, rablás, zsarolás, internetes zaklatás. Az elmúlt két évben történt egy olyan eset az egyik helyi középiskolában, hogy gyermekpornográfia bűntette miatt kellett felelnie több diáknak. Szakított egy fiatal szerelmes pár, amit az egyik fél nehezebben élt meg, és bosszúból feltett egy meztelen fotót a másikról. Ilyenkor azt is felelősségre vonják, aki terjeszti az ilyen képeket. 

Mint azt Kiss Dénes kérdésünkre elmondta, látható és érezhető, hogy az erőszak már egyre fiatalabb korban jelenik meg. 

– Az egyik szomszédos településen előadást kellett tartanom általános iskola harmadik osztályos diákjainak, mert az interneten zaklatták, bántalmazták iskolatársukat. Egy másik iskolában, az iskolán kívül történt eset adta az okát, amelyben ráadásul lányok voltak a szereplők. Egy társukat többen bántalmazták, amelynek kézzelfogható bizonyítéka volt, ugyanis egy okostelefonnal rögzítették és feltöltötték a világhálóra – idézte fel az alosztályvezető. 

Kiemelte, az a legfontosabb, hogy tudjanak és merjenek is segítséget kérni a gyerekek. Remélhetőleg jó, bizalmi viszonyban vannak szüleikkel, ezért először nekik szóljanak, aztán jelezzék az iskolának is a felmerülő problémát. Ha úgy ítélik meg, akkor a rendőrséget is bevonhatják, megtéve a szükséges feljelentést. 

Vannak olyan esetek, amik magánvádas bűncselekménynek számítanak, tehát akkor indul meg a rendőrségi eljárás, ha magánindítvánnyal él és feljelentés tesz a sértett fél, vagy annak törvényes képviselője, például könnyű testi sértés vagy zaklatás bűncselekmények esetén. 

– Ha a szülő úgy gondolja, hogy nem akarja kitenni ennek a jogi procedúrának a gyermeket, akkor az iskolán belül is találhatnak megoldást a gyermekvédelmis kolléga, az iskolapszichológus, illetve a pedagógus segítségével – tette hozzá Kiss Dénes. 

Azt sosem szabad figyelmen kívül hagynia senkinek sem, hogy a gyermek fejlődésében a szülő tölti be a legfontosabb szerepet, az ő példamutatása, hozzáállása befolyásolja a gyermek viszonyait is diáktársaihoz, tanáraihoz.