Nikola Tesla fizikus elfeledve, elszegényedve, egyedül hunyt el

Nemrég ismét kiújult egy vita Szerbia és Horvátország között, mégpedig most Nikola Tesla származásáról, ugyanis mindkét volt jugoszláv tagköztársaság a sajátjának tekinti a XX. század egyik legnagyobb géniuszát.

Farkas Lajos

Nikola Tesla szerb-amerikai feltaláló híres fényképe a Colorado Springs-i laboratóriumából 1899 decemberéből, amikor állítólag a Tesla-tekercs nagyfeszültségű generátora mellett ülve olvasott a hatalmas elektromos kisülés közben Fotó: wikipedia.org

Történelem - A nézeteltérés a két délszláv nemzet között Tesla ügyében nem csak akadémikus jellegű, a belgrádi nemzetközi repülőtér 2006-ban Nikola Tesla nevét vette fel, egyértelműen jelezve ezzel, hogy a szerbek Teslát magukénak tekintik. A horvát válasz nemrég érkezett meg, a zágrábi kormány és a Horvát Nemzeti Bank közölte, hogy Horvátország 2023-tól bevezetné az eurót, majd annak ötven, húsz és tíz eurócentes érméjére, egy széleskörű szavazás alapján Nikola Tesla képét tennék. A döntés óriási felháborodást váltott ki Szerbiában, a Szerb Nemzeti Bank példátlannak nevezte a zágrábi döntést, a szerb kormány pedig egyenesen megvádolta azzal a horvát vezetést, hogy tudatosan sajátítja el Szerbia tudományos örökségének egy részét. A horvát politikai elit párthovatartozásra való tekintet nélkül állt ki a döntés mellett arra hivatkozva, hogy Teslának gyakorlatilag semmi kapcsolata nem volt Szerbiával, etnikai származásán kívül semmi sem kötötte a szerbekhez, ugyanis Tesla élete nagy részét az USA-ban töltötte, és csak egyszer járt Belgrádban. A szerbek erre azzal vágtak vissza, hogy Tesla végrendeletével jelezte valódi hovatartozását, minek értelmében a szerb fővárosban vannak hamvai is. Nikola Tesla egyszer állítólag kijelentette, hogy büszke szerb származására és horvát szülőföldjére, így a külvilág számára talán az lenne a legmegfelelőbb, hogy Nikola Tesla szerb is és horvát is, de ezt most Belgrádban és Zágrábban még nem így gondolják. Sokak szerint a kérdést le lehetne zárni, ha majd Szerbia csatlakozni tudna az Európai Unióhoz, akkor talán Tesla hovatartozását is rendezni lehetne. Budapesten egyébként Nikola Tesláról nevezték el a szerb nemzetiségi gimnáziumot, de a híres feltalálót más szálak is kötötték a magyar fővároshoz.

Ki volt Nikola Tesla?

A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, aki tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén fejtette ki, 1856. július 10-én született az akkori Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó katonai határőrvidéken, a horvát Lika vidékén lévő Smiljan faluban. Édesapja Milutin Tesla egy nagy műveltségű szerb ortodox pap volt, édesanyja szintén lelkészi családból származott, egyik fivére pedig később a Tuzla-zvorniki Ortodox Egyházmegye metropolitája lett, másik fivére pedig az Osztrák–Magyar Monarchia ezredesi rangját érte el. A kis Nikola tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Károlyvárosban (Karlovac, ma város Horvátországban) folytatta. 1875-ben a Grazban kezdett el foglalkozni a váltakozó árammal és dinamóval, de anyagi körülményei nem tették számára lehetővé a továbbtanulást, így azt kénytelen volt félbehagyni. 1878-ban az újvidéki Matica Srpskához (Szerb Irodalmi és Tudós Társaság) intézett egy levelet, amelyben anyagi támogatásért folyamodott, de kérését elutasították. Újvidék akkor a szerb tudományos és kulturális élet központjának számított, és annak ellenére, hogy akkor a délvidéki város az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott, úgy hívták, hogy a „szerb Athén”.

Nikola Tesla útja ezután Mariborba és Prágába vezetett, majd apja halála után anyai nagybátyja kisegítette nehéz anyagi helyzetéből, és Budapestre küldte a későbbi nagy fizikust, ahol Tesla megismerkedett Puskás Tivadarral, a híres gépészmérnökkel és feltalálóval. Tesla képességeiről már akkor legendák születtek, állítólag teljes könyveket képes volt fejből megtanulni és kivételes vizuális memóriája volt.

Budapest, majd Párizs

Tesla 1881-ben költözött Budapestre, ahol a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynek kezdett el dolgozni. Nagy tudásának köszönhetően gyorsan haladt a ranglétrán, és a budapesti telefonközpont átadásán, 1881-ben már Tesla lett a cég főmérnöke. Budapesten találta fel az első telefon-kihangosítót, ami valójában egy hangszóró volt. Ezt a találmányát azonban nem szabadalmaztatta. Egy zseni volt már akkor is, egyik barátja mesélte, hogy a Városligetben sétálva Tesla botjával a porba megrajzolta a váltakozóáramú motor működésének az elvét, amelyen már öt éve gondolkozott.

1882-ben Párizsba költözött, hogy Puskás Tivadar ajánlásával a Continental Edison Companynál dolgozhasson, elektromos készülékek javításán és fejlesztésén. A következő évben egy strassburgi kiküldetése alatt megépítette a Városligetben felvázolt váltakozóáramú motorjának első kísérleti példányát, ahol forgó mágneses teret használt a motor meghajtásához. Amikor a párizsi Continental Edison vezetőjét 1884-ben visszahelyezték az Egyesült Államokba, azt kérte, hogy Nikola Teslát is vigyék ki vele, így került a híres fizikus és feltaláló az USA-ba, ahol a New York-i Edison Machine Workshöz ment el dolgozni.

Edison és Tesla

Tesla Edison legszorgalmasabb munkatársa lett, de miután Edison az egyenáramú gépek fejlesztése után nem fizette ki Teslának a szerinte csak tréfából felajánlott ötvenezer dolláros munkadíjat, Tesla a pénzügyi viták miatt elhagyta Edisont és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát eladta George Westinghouse-nak. Edison és Tesla is zsenik voltak a maguk módján, szakításuk nemcsak a pénzügyi vitáknak volt köszönhető, hanem az is háborúskodáshoz vezetett kettőjük között, hogy Edison az egyenáramban hitt, amíg Tesla a váltóáramban. A Tesla számára pénzügyileg bevált ügyletben a Westinghouse Electric megkapta a Tesla váltóáramú motorjának forgalomba hozatalának jogát, és megállapodott abban, hogy Teslát tanácsadóként felveszi. Végül is Teslának lett igaza, mert ma már az egy, illetve többfázisú váltakozóáramú elektromos rendszert és az indukciós motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák. Az egyenáramnál viszont az áramfejlesztőnek a fogyasztó közelében kellett lennie, a vezetéken kis feszültségen fellépő nagy veszteségek miatt, ami szintén Tesla elméletét bizonyította. Edison viszont vérbeli amerikai profi üzletember volt, így mindent elkövetett, nem ritkán kemény propaganda-hadjáratot is indított azért, hogy lejárassa ellenlábasának találmányát, a váltakozó áramot.

A történelem Teslát igazolta

Nikola Tesla hamarosan kifejlesztett egy új típusú elektromágneses indukciós motort, amely váltóárammal működött. Az 1888 májusában szabadalmaztatott Tesla-motor egyszerűnek, megbízhatónak bizonyult, és nem volt kitéve annak az állandó javítási igénynek, amely annak idején az egyenáramú motorokat sújtotta.

Közel 300 szabadalom birtokosaként Tesla leginkább a modern háromfázisú váltakozó áramú (AC) villamos energiaellátó rendszer fejlesztésében játszott szerepéről és a Tesla-tekercs feltalálásáról ismert, amely korai előrelépés a rádióadások terén.

Edison az egyenáramban hitt, Tesla pedig a váltóáramban

Legnagyobb sikere a Niagara-vízesésnél található új vízerőmű generátorainak a megépítése volt. 1896-ban az erőmű megkezdte a váltakozó áramú villamos energia szállítását a mérföldnyire lévő New York-i Buffalóba, ami akkor csodaszámba ment. A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója lett, azonban nem volt üzletember, nem tudta pénzzé tenni zsenialitását, ami Amerikában hibának számít. Tesla tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.

Szegénységben hunyt el

1891. július 30-án lett amerikai állampolgár, de pénzügyileg rossz döntéseket hozott, így egyre szegényebb lett, munkabírása viszont töretlen volt. Egyik jó ismerőse elmesélte, hogy Tesla éjszaka sem aludt többet 2 óránál, nappal néha elszundított, de volt olyan eset is, hogy 84 órát töltött alvás nélkül és úgy dolgozott a laboratóriumában. Azt is feljegyezték róla, hogy tisztaságmániás volt, nem szerette a kerek tárgyakat és csak olyan hotelszobában szállt meg, amelynek a száma osztható volt hárommal, ugyanis a hármas szám megszállottja volt. Utálta a nőkön a fülbevalót, főleg, ha az gyöngyből készült.

Utolsó 10 évében elszegényedve élt. A manhattani New Yorker Hotel 33. emeletén, a 3327-es szobában galambok között lakott, a madarakat tekintette egyedüli barátjának, utolsó napjaiban szinte csak tejet és mézet fogyasztott, úgy vélte, hogy ez az élelem legtisztább formája, ezért nagyon lefogyott. Nikola Tesla 1943. január 7-én, 86 éves korában, a hotelszobájában halt meg egyedül, az orvos szakértő a halál okát koszorúér-trombózisként, szívrohamként állapította meg. Az USA, mint a második világháború résztvevője attól tartott, hogy Tesla esetleg rendelkezhet olyan tervekkel, amelyek hasznosak lehetnek a náci Németország számára, így az amerikai hatósági emberek lefoglalták a feltaláló vagyonát és a hagyatékot csak 1952-ben adták vissza az örökösöknek.