Elsősorban nekünk kell megvédeni az adatainkat

A mai világban, amikor a digitális eszközök, az internet használata a mindennapi rutinunk részét képezi, különösen fontos, hogy felhívjuk néhány intő dologra a figyelmet – mondta lapunknak Kiss Dénes rendőr őrnagy, a Dunaújvárosi Rend­őrkapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetője. 

Az elővigyázatosság a kulcskérdés, nemcsak az online térben, hanem személyes megkeresés esetében is. Ha valaki bekopog az ajtón, annak se adjuk meg feltétlenül minden szenzitív adatot magunkról, ugyanígy az interneten, a különféle adatlapok, profilok kitöltése során se osszunk meg sok személyes információt. 

– Mindig legyen gyanús számunkra az, ha bankszámlaadatokat vagy bankkártyaszámot kér egy adott oldal, főként, ha még a PIN-kódot is. Igenis kételkedjünk! Ha rendelni szeretnénk egy weboldalról, és ilyen adatokat kérnek, akkor álljunk el a vásárlási szándéktól – hangsúlyozta Kiss Dénes. 

Ha interneten szeretnénk vásárolni, lehetőség van virtuális kártya létrehozására, amelyről tanácsos úgy költeni, hogy ne is maradjon rajta pénz, hogy később ne tudjanak semmiféle kárt okozni nekünk. Fontos, hogy a kéretlen e-mailekre ne válaszoljunk, ne adjuk meg ezekre sem adatainkat. 

Az adatvédelemről van hatályos törvény, a jogszabály a személyt, az információs önrendelkezést és a szabadságot védi. Mivel ilyen esetekben az egyén a legfontosabb, ezért magunknak kell elsősorban figyelni arra, hogy ne adjunk teret az adatainkkal való visszaélésre, hogy ne kerüljenek illetéktelenek kezébe, hogy ne károsítsanak meg minket az online térben. 

– Ma már nagyon sok hasznos információ található arról, hogy hogyan védhetjük meg adatainkat, hogyan tudunk biztonságosan böngészni az interneten. Ezeket érdemes elolvasni. Nem jó felfogás az, hogy velünk úgysem történhet meg ilyen, mert mi nem titkolunk semmit, vagy nincs is ellopható pénzünk. Ugyanis az adatainkkal úgy is vissza lehet élni, hogy felhasználják valamilyen bűncselekmény során – hangsúlyozta az őrnagy. 

Kitért arra is, hogy sok biztonságos weboldal, például a bankok is már legalább kétlépcsős védelmi rendszert dolgoztak ki az azonosításhoz, belépéskor küldenek visszaellenőrző SMS-t vagy e-mailt. Ezekkel a lehetőségekkel élni kell, csakúgy, mint az okostelefonoknál az ujjlenyomat-olvasós vagy arcfelismerős védelemmel. 

Ha már a telefonoknál tartunk, nem árt az sem, ha körültekintően böngészünk vagy intézünk ügyet azokon, hiszen a mai telefonoknak igen nagy a kijelzőjük, a vállunk fölött átnézve láthatja egy illetéktelen, hogy miket írunk éppen. 

Bár kényelmi funkciót szolgál az okoseszközökön a belépési adatok tárolása, de ha nem muszáj, akkor ne használjuk ezeket, hiszen ha ellopják vagy elhagyjuk a telefonunkat, akkor az illetéktelen egyből be is tud lépni oda, ahova nem akarnánk. Ezért inkább kapcsoljuk ki az automatikus megjegyző funkciót, még a munkahelyi számítógépeken is. 

– Szerencsére nálunk nem jellemző, hogy ilyen típusú büntetőeljárást kell indítanunk. Remélem azért, mert az emberek tudatosan védik az adataikat. Ha erre odafigyelünk a jövőben is, elkerülhető, hogy áldozattá váljunk – tette hozzá Kiss Dénes. 

A büntetőtörvénykönyv paragrafusai szabályozzák, hogy az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének minősülő ügyek alapesetben 3 év szabadságvesztéssel büntetendők. Az őrnagy elmondta, hogy egy ilyen eljárásuk volt tavaly. Az információs rendszer vagy adat megsértésének alapesete vétségnek számít, 2 év szabadságvesztéssel sújtható. Tavaly három ilyen eljárást indítottak a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon. Az őrnagy kiemelte, személyes adatainkat csak hatóságnak, hivatalos személynek adjuk át! Bűncselekmény gyanúja esetén pedig azonnal értesítsük a rendőrséget, vagy hívjuk a 112-es segélyhívó számot!