Sok landol a szemétben

Pár évtizede még a hazai karácsonyi fogyasztás három hétvégére, a bronz-, ezüst- és aranyvasárnapra korlátozódott. Az utóbbi években a nagy karácsonyi vásárlási láz már október végén elkezdődik. A korábban pár napra érvényes akciódömping, azaz a Fekete Péntek mára több hónaposra nyúlik. A több fogyasztás pedig automatikusan több hulladéktermeléssel is jár. A Stanford és a Sydney Egyetemek kutatásai szerint globálisan 25-30 százalékkal termelünk több hulladékot az ünnepekkor, mint az év más időszakaiban. 

Még a járványhelyzet előtt készült statisztikák szerint a karácsonyi menü(k)höz megvásárolt élelmiszer közel harminc százaléka a kukában végzi, és rengeteg készételt dobnak ki az emberek az ünnepeket követően is. 

E trend azonban némileg már változóban van. 

Egyre többen tartanak az ünnep elüzletiesedésétől

December 17-én közölte az Intrum követeléskezelő felmérése, amely szerint az európaiak több mint harmada, amíg a magyaroknak majdnem a harmada gondolja, hogy a karácsonyok nem lesznek többé olyanok, mint a járvány előtt. A karácsony előtti költekezést sokan teherként élték meg korábban is, és most úgy tűnik, hogy a családok jelentős része nem is fog annyit fizetni ajándékokért, mint eddig – tették hozzá. A közleményben hangsúlyozták, hogy a kiadások visszafogása nem függ össze a válsággal, a visszajelzések alapján az európai fogyasztók több mint 35 százalékát eleve zavarja a túlzásba vitt fogyasztás. A legfőbb ok a fenntarthatóság felértékelődése lehet, a kontinensen ugyanis 52 százalék már nem vásárol környezetkárosító cégektől. Több államban csaknem a lakosság fele a karácsony elüzletiesedését sem nézi jó szemmel. 

A tudatosabb, tervezettebb vásárlás felé irányíthatja a fogyasztókat az utóbbi másfél évben alaposan megugró élelmiszerár is. Mint arról korábban írtunk: novemberben rekord­szintre gyorsult az infláció az euróövezetben, elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt – közölte kedden az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat előzetes becslése alapján. A MTI összeállítása szerint az euróövezetben novemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal az októberi 23,7 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,7 százalékkal drágultak az októberi 2,1 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 2,2 százalékkal az októberi 1,9 százalékot követően. 

Így költünk mi. Személyenként 59 ezer forintot terveznek költeni az ünnepekre – összegezte a Telenor reprezentatív kutatását novemberben az MTI. A felmérésben megkérdezettek több mint fele már novemberben vagy előtte elkezdte a vásárlást. 

Évről évre dinamikusan nő az online vásárlások aránya a teljes fogyasztáson belül. 

A pandémia miatt (is) egyre többen választják az ajándékbeszerzés, karácsonyi nagybevásárlás e módját.